A Történelmi Képcsarnok 1945 utáni korszakának egyik meghatározó személyisége volt Cennerné Wilhelmb Gizella, aki száz évvel ezelőtt, 1921. szeptember 2-án született Csepelen. Ebből az alkalomból emlékezünk fél évszázadot átívelő művészettörténészi pályájára, amelynek fókuszában a kora újkori magyarországi és magyar vonatkozású portrék, s főként a Zrínyiek arcképei álltak.

1921. augusztus 26-án halt meg az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb politikusa, Wekerle Sándor, aki polgári származása ellenére emelkedett a politika legmagasabb szintjeire.

A Magyar Nemzeti Múzeum rézkori leletei között van egy egészen különleges formájú égetett agyag "edény", amely papucsedényként került a régészeti köztudatba.

Csizma ábrázolás Tiszalúcról (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

A digitalizáció az élet minden területén utat tör magának, ez alól a régészet sem lehet kivétel. Egy korábbi bejegyzésünkben a digitális régész elképzelt alakján keresztül mutattuk be az innovációs lehetőségeket.

Ha a 16–17. században zajló várostromokra gondolunk, az emberek jelentős részének Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye, illetve filmváltozatának képvilága jut az eszébe. A film ugyanakkor csak részben törekedett a kor ostromtechnikáinak a bemutatására, sok esetben eltérő képet nyújtott a valóságban alkalmazottaktól. A közlemény célja a 16–17. századi várostromok ostromtechnikáinak bemutatása, kifejezetten az ostrom előkészítését és a támadás során alkalmazott technikák folyamatát, egymásra épülését mutatja be.