Korábbi munkánk rövid kivonatát ezennel a Nemzetközi Nőnap alkalmából tesszük közzé, az újkőkori női viselet rekonstrukciójának bemutatásával adva új árnyalatot a kortalan nőiség fogalmának.

Korábbi munkánk rövid kivonatát ezennel a Nemzetközi Nőnap alkalmából tesszük közzé, az újkőkori női viselet rekonstrukciójának bemutatásával adva új árnyalatot a kortalan nőiség fogalmának.
Lotaringiai Ferenc gyémántberakású miniatűr portréja mint jegyajándék Mária Terézia számára
A farsangi időszak telis tele van szerelemmel. Az elmúlt századokban télvíz idején tartották a legtöbb esküvőt és rendezték az ismerkedéshez szinte nélkülözhetetlen bálokat is. A nagyböjt kezdete előtti időszak lázas várakozást és szüntelen készülődést jelentett a hajadon lányok és édesanyák számára, ámde jeges rémülettel töltötte el az édesapákat, különösen akkor, amikor meglátták a báli ruhák és kellékek számláit. Egy kis izgalom az úriembereknek is jutott, különösen azoknak, akik a bálok rendezőbizottságában is szerepet kaptak.
A mai Zalavár község határában, a Várszigeten a 830-as évek végén született Mosaburg – azaz Mocsárvár.
A Vársziget (Google 2009: műholdfelvétel)
Egy évvel az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően létrejött a horvát-magyar kiegyezés is, amelyet az 1868. évi XXX. törvény kodifikált „Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok közös alaptörvényeként”. A jogszabály hangsúlyozta, hogy „Horvát- és Szlavonországok századok óta, mind jogilag, mind tettleg, Sz.-István koronájához tartoztak. (…) Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok egy és ugyanazon állami közösséget képeznek, mind az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok, mind más országok irányában.”
A Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításában, néhány korai réztárgy társaságában, látható egy szép kidolgozású ellentett élű csákány Jászladány határából. A középső rézkor idejére (Kr.e. 4000–3600) keltezett temető negyven sírja 1935-ben került elő. Az arany és réztárgyakat tartalmazó leletegyüttes új megvilágításba helyezte a korszak kutatását.
***
A Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításában, néhány korai réztárgy társaságában, látható egy szép kidolgozású ellentett élű csákány Jászladány határából. A középső rézkor idejére (Kr.e. 4000 –3600) keltezett temető negyven sírja 1935-ben került elő. Az arany és réztárgyakat tartalmazó leletegyüttes új megvilágításba helyezte a korszak kutatását.
***
A Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításában, néhány korai réztárgy társaságában, látható egy szép kidolgozású ellentett élű csákány Jászladány határából. A középső rézkor idejére (Kr.e. 4000 –3600) keltezett temető negyven sírja 1935-ben került elő. Az arany és réztárgyakat tartalmazó leletegyüttes új megvilágításba helyezte a korszak kutatását.
***
Február 4-én ezzel az írással kapcsolódunk a katonai térképészet napjához