Milyen volt az élet a Kárpát-medence rézkorában?

Évezredek óta hasznos és/vagy szép tárgyakkal vesszük magunkat körül.  Az egyre céltudatosabb tárgyhasználat segített az embernek meghódítani a világot, legyőzni a kihívásokat, élhető környezetet teremteni. Ebben a történetben az újkőkor (Kr.e.

1878 májusában a polgárdi melletti Szárhegyen egy fa kivágása során egy késő római ezüstállvány töredékei kerültek elő. Több mint száz évig senki sem sejtette, hogy az ezüstállvány egy fényűző ezüstkészlethez tartozott, amelyet ma Seuso-kincs néven ismerünk.

A „Csillag és kereszt – 100 éves a Magyar Érdemrend” kurátori tárlatvezetés során a látogatók jobban megismerhetik a Magyar Érdemrend történetét, meghallgathatják a legfontosabb kitüntetettek izgalmas sztorijait, valamint többet tudhatnak meg a kiállítás koncepciójáról.

A Római Kőtár a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legrégebbi törzsgyűjteménye. Az előadás alatt az érdeklődők megismerhetik kialakulását, helyét a világ kőtárai között, összetételét, illetve azt, hogy milyen tudományágaknak nyújt szöveges és ikonográfiai adatokat.

A koronázási palást a magyar középkor első ismert, és talán leggazdagabb összefüggő programját tartalmazza, aminek megfejtése számos vitát keltett.

A Történelmi Képcsarnok raktárában mintegy 2800 festmény található, amelyek nagy része 18-19. századi portré. A raktárlátogatás során ezek közül mutat be néhány érdekességet Serfőző Szabolcs főmuzeológus, különös tekintettel a gyűjtemény újabb szerzeményeire.

A Történelmi Képcsarnok raktárában mintegy 2800 festmény található, amelyek nagy része 18-19. századi portré. A raktárlátogatás során ezek közül mutat be néhány érdekességet Gödölle Mátyás főmuzeológus, különös tekintettel a gyűjtemény újabb szerzeményeire.

Az Ars Sacra Fesztivál keretében különleges festményeket tárunk az érdeklődők elé a Magyar Nemzeti Múzeumban. A bajai Türr István Múzeum után nálunk is megtekinthetik a pesti Schöfft festőművész család 19. század első felében készült alkotásait.