A magyar történelemben 1848 nevezetes éve összeforrt a Nemzeti Múzeum épületével. Ez a nemzeti emlékezetben nyilvánvalóan a március tizenötödikei forradalmi népgyűlés miatt van így, de ezen kívül még nagyon sok minden történt „Petőfi napja” után is a Múzeum körül és az akkor új múzeumpalotában is. A legfontosabb közülük kétségtelenül az volt, hogy az épület dísztermében tartotta a magyar országgyűlés – vagy ahogy akkor többször nevezték, a nemzetgyűlés – felsőháza az üléseit.

1939. november 2-án, Winnipegben különös levelet kapott kézhez Nemes Gusztáv, a Kanadai Magyar Újság szerkesztője. A levélíró, bizonyos Loós Bálint – fennálló tartozása (2,50 dollár) és fizetésképtelensége ellenére – arra kérte a címzettet, hogy továbbra is küldje neki az újságot. Emellett a tartozás kiegyenlítésének igen különös módját is felajánlotta, mégpedig azt, hogy adósságát természetben fogja törleszteni.

Két évtizeddel a 215 éven át (1639–1854) tartó izoláció vége után, az 1873. évi bécsi világkiállításon a Japán Császárság az expók történetében először önálló pavilonnal mutatkozott be. A távol-keleti ország egy nagyszabású épületegyüttesben mutatta be kultúráját és hagyományait, amelynek egy japánkert is része volt. Néhány nappal a világkiállítás május 1-i megnyitása után, a cseresznyefa-virágzás (hanami) ünnepének végén, május 5-én az uralkodópár is ellátogatott ide, amiről a korabeli osztrák és német sajtó mellett a magyar lapok is beszámoltak.

Britannia koronázásra készül. 2023. május 6-án a londoni Westmisnter-apátságban koronázzák meg II. Erzsébet elsőszülött fiát, III. Károly néven. Feleségét, Kamillát is ünnepélyes szertartás keretében emelik királynévá. Egy hajdani szeretőből királyné lesz. Egy közel 100 évvel korábban zajló szerelmi történet azonban nem juthatott el ehhez a végkifejlethez. Károly édesanyjának nagybátyja, VIII. Edward még walesi hercegként ismerkedett meg a második házasságában élő Mrs.