1956. október 23-án, 68 éve, forradalom tört ki Magyarországon, amely az országot 1945 óta megszálló szovjet hadsereg kivonását és az elnyomó kommunista rendszer megváltoztatását követelte. Aznap délután az először betiltott, később mégis engedélyezett felvonulás Budapesten a Műszaki Egyetemtől és a Petőfi Sándor-szobortól indult. A tüntető egyetemistákhoz rengetegen csatlakoztak a fővárosban. A budai Bem szobornál már több tízezres tömeg hallgatta Veres Péternek, a Magyar Írók Szövetsége elnökének a beszédét. Innen a felvonulók a Parlament, majd a Magyar Rádió épülete felé vették útjukat.
Tüntető tömeg az Kossuth Lajos utcában, az Astoria Szálló előtt. Budapest, 1956. október 23. Heinz Corte felvétele (Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár)
Tüntető tömeg az Kossuth Lajos utcában, az Astoria Szálló előtt. Budapest, 1956. október 23. Heinz Corte felvétele (Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár)
2022-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumba egy a nyilvánosság számára addig ismeretlen fénykép-együttes és egy visszaemlékezés, amely ennek a rendkívüli napnak is emléket állít. A fotók készítője, a nyugatnémet Heinz Corte, és a visszaemlékezés írója, a brit Herbert Frederick Rance, két külföldi tudós, akik véletlenül csöppentek a magyar forradalomba. Mindketten az 1956. október 19-23. között Magyarországon megrendezett II. Nemzetközi Papír- és Nyomdaipari Műszaki Konferencia résztvevői voltak, és a forradalom kitörése miatt Budapesten rekedtek. A tudósok az Astoria Szállóban laktak, így október 23-án délután látták a hotel előtt hömpölygő tömeget. Heinz Corte öt fényképet készített a Kossuth Lajos utcai felvonulásról, H. F. Rance pedig visszaemlékezésében írt az eseményről:
„A menetelő oszlopok összetalálkoztak a közelben, egybeolvadtak, és most már sűrű tömegként vonultak a Kossuth utcában, majd balra fordultak a Rákóczi úti kereszteződésnél, hogy a Lánchídon keljenek át a Dunán. [...] A levegő megtelt a növekvő bizakodás merészségével és izgatottságával. A felvonulók egyik szakasza egy jelmondatot kezdett skandálni. Egy másik csoport rázendített egy felkavaró régi magyar nemzeti dalra. Majd újra felzúgtak a jelmondatok, amelyeket oly sokszor skandáltak aztán a következő napokban. [...] Ekkor már nem csak diákok voltak a felvonulók között. Középkorú férfiak és nők is csatlakoztak, és itt-ott kis csoportokban és némiképp szégyenlősen katonák is hozzájárultak a szabálytalan vonuláshoz a maguk szakszerű menetelésével. [...] Az emberek a hotel előtt túláradó izgatottsággal szemlélődtek. Hallották, hogy angolul beszélünk, egyből körénk gyűltek, buzgón magyaráztak és fordítottak, ki akarták mutatni barátságukat irántunk és a történések miatti örömüket. [...] Mindannyian a szabad világba hírt vivő potenciális futárnak számítottunk, és utcai ismerőseink kétségbeesetten próbálták meg ezt újra és újra tudatosítani bennünk. [...] Miközben az éneklés és kiabálás közepette beszélgettünk, hirtelen moraj szállt fel a tömegből. Minden tekintet a tér közepe felé fordult, ahol egy új transzparenst emeltek a magasba. Rajta egy vörös színnel kezdetlegesen megrajzolt Kossuth-címer volt látható, a küszöbön álló forradalom jelképe. [...] A tömeg újra meg újra elragadtatottan és egyetértően felmorajlott. Egy operatőr felmászott a forgalomirányító fülkébe, miközben segített neki az ott posztoló rendőr, majd kamerájával végigpásztázta a tömött utcákat és az éljenző tömeget. [...] A tüntetők tömege miatt elakadt villamoskocsik mozdulatlanul álltak végig a Kossuth utcán. Ahogy a felvonulók elhaladtak mellettük, az utasok és a személyzet az ablakokon kihajolva csatlakoztak az énekléshez és a skandáláshoz.”
Tüntető tömeg az Kossuth Lajos utcában, az Astoria Szálló előtt. Az egyik transzparensen a „Szolidaritást a lengyel néppel!” felirat olvasható, a másik transzparensen pedig a Lengyel Népköztársaság címerének sas ábrázolása és a „Képzőművészeti Főiskola” felirat látszik. Budapest, 1956. október 23. Heinz Corte felvétele (Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár)
Tüntető tömeg a Károly körút és Rákóczi út kereszteződésében. Egy kéz a Kossuth-címert tartja a magasba. Budapest, 1956. október 23. Heinz Corte felvétele (Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár)
Heinz Corte és H. F. Rance végül 1956. október 30-án egy kimenekítési akció során tudta elhagyni Magyarországot. Hogy addig milyen kalandokon mentek keresztül a forradalmi Budapesten, kiderül Az Astoria Szálló foglyai című kötetből, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum 2023-ban adott ki.
Az Astoria Szálló foglyai / Trapped in Hotel Astoria | Magyar Nemzeti Múzeum
Szerző: Dr. Bognár Katalin