Cikkünkben a Domoszló közeli (Mátra-hegység) nyersanyag-kitermelő helyeket és műhelyeket mutatjuk be. A Domoszló-közeli hegyoldalakban található andezit bombákat és tömböket az őskortól a modern időkig használták őrlő- és malomkő-gyártás nyersanyagaként. Az őrlő- és malomkőkészítés nyomait szisztematikusan kutattuk nem-invazív technikák alkalmazásával (GPS, fotózás, leírás). Jelen munka elsősorban a nyersanyag kőzettani bemutatására fókuszál. Bemutatunk néhány régészeti leletet is, amelyek nyersanyaga a domoszlói nyersanyaggal azonosítható. A nyersanyag használatának teljes idő- és térbeli elterjedése még nyitott kérdés, amelyet kutatásaink folytatásával igyekszünk megválaszolni.. 

A Kárpát-medence egyik legizgalmasabb és Európa szerte ismert bronztárgya az úgynevezett hasfalvi korong, melynek pontos formai párhuzama a svédországi Balkåkrából került elő. Ezúttal olyan vizsgálati lehetőségeket kerestünk, amelyeknek egzakt eredményei egyértelműen rávilágítanak a két tárgy azonos részleteire és az eltérésekre is. Munkánk során elsősorban a készítéstechnológiai megfigyelésekre koncentráltunk. Ezek bizonyíthatják vagy cáfolhatják legkönnyebben az azonos műhelyben való készítést, ugyanakkor hozzájárulhatnak a tárgyak használatának jobb megértéséhez is. A hasfalvi korong vizsgálata során a téglalap alakú nyúlványok mindkét oldalán több esetben megfigyelt öntési hibák, mintegy 45º-ban álló sorjacseppek arra mutatnak, hogy az öntés során a tárgyat keréktaggal lefelé fordítva, függőleges helyzetben öntötték meg. Az öntési helyzet tisztázása rávilágított arra is, hogy a fő elemek középvonalában látható, korábbi kutatás által merevítő bordának tartott, gúlaszerűen kiemelkedő, háromszögalakban elkeskenyedő részek nem csupán díszítések voltak, öntőcsatornaként is működtek. A 3D lézerszkenneres vizsgálatok rámutattak, hogy a palást alkatrészeit öntés után egyenként hajlították meg, ami az utólagos átlyukasztáshoz hasonlóan indokolja az összetartozó elemek pontos megjelölését, számozását az összeszereléshez. A készítéstechnikai vizsgálataink és mérési eredményeik egyértelműen igazolták a Hasfalván és Balkåkrán előkerült korongok palástjának az elemenkénti sorozatgyártását, azonos technikai fogások szerinti készítését, összeszerelését – ugyanazon műhelyben való készítését. A lokálisan sorozatban gyártott darabok a Vulciban talált miniatűr változat és a két egymástól távol eső lelőhely alapján jól kirajzolódik maguk a tárgyak és a hozzájuk nyilvánvalóan kapcsolódó kulturális elemek interregionális áramlása Itáliától a Kárpát-medencén át Skandináviáig. 

A cikk irodalmi összefoglalás három fém (ólom, ezüst és réz) izotópjainak alkalmazásáról régészeti és történeti fémtárgyak nyersanyaga eredetének kutatásában. Ólomizotóp-méréseket már az 1950-es évek óta végeznek különféle fémtárgyakon. Az 1990-es években a multikollektoros induktív csatolású plazma tömegspektrométerek (MC-ICP-MS) megjelenésével lehetőség nyílt a korábbi módszereknél gyorsabb, pontosabb elemzések végrehajtására, valamint más fémek izotópjainak (többek között réz- és ezüstizotópok) mérésére is. A példaként felhozott két publikált esettanulmány archeometriai szempontból újszerű megközelítésmódot mutat be, nevezetesen hogyan használhatók fel az ólom-, ezüst- és rézizotópok együttesen ezüsttárgyak nyersanyaga eredetének meghatározására.