Az Újkori dokumentumgyűjteményt 1961-ben hozták létre. Létrejöttében fő szerepet a kiállítási igények játszották. Másrészt az Újkori Osztály más gyűjteményeibe bekerült műtárgyakhoz igen gyakran kapcsolódtak szorosan a tárgyhoz fűződő iratanyagok. Harmadrészt az Újkori Osztály létrejötte előtt is kerültek a múzeumba dokumentumok, amelyeket a gyűjteménybe olvasztottak be.
A kollekció a Nemzeti Múzeum gyűjtési körének megfelelően minden magyar vonatkozású, Magyarország történetéhez kapcsolódó, 16–20. század között keletkezett dokumentumot gyűjt. Ezek közül kiemelkednek az uralkodók által adományozott címeres nemeslevelek, a céhes kézművesiparra vonatkozó dokumentumok, társaságokhoz, egyesületekhez, intézményekhez - elsősorban a Nemzeti Múzeumhoz - köthető iratok. Az 1848–49-es iratanyag a forradalom és szabadságharc történetének hétköznapjait jeleníti meg. Nagyobb gyűjteménycsoportot alkotnak az 1918–1919-es évek eseményeit megörökítő írásos emlékek. A gyűjtemény bővülését a Hangszergyűjteménybe került műtárgyakkal bekerülő iratanyag is elősegítette. Vannak a gyűjteménynek olyan darabjai, amelyek nem alkotnak csoportot, de jelentős dokumentumok, amelyek személyekhez (pl. Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc, Türr István stb.) és jelentős eseményekhez köthetők. 1963-ban Stippek József és Stippek János ajándékozták a múzeumnak gyűjteményüket, amely elsősorban családtörténeti vonatkozású iratokat tartalmaz.
1659
I. Lipót Pozsonyban, 1659. október 9-én hűséges szolgálataiért nemességet és címert adományozott Pfannschmiedt Dániel, felesége Mayland Zsuzsanna és fiai Pancratius (Győzedelmes) és Dániel, valamint lánya Zsuzsanna részére. Az oklevelet 1660. január 22-én Szepes vármegyében Lőcsén hirdették ki. A nemességet szerző Dániel Lőcse város tisztviselője. Fia Dániel 1685-ben még élt, felesége iglói Szontagh Erzsébet.
1779
Mária Terézia Bécsben, 1779. december 17-én grófi rangot adományozott br. Andrássy Károly és gyermekei Károly, József, Lipót, Rebeka, Amália részére. Könyv formátumú pergamen oklevél, préselt és aranyozott mintával díszített vörösbőr kötésű album 14 pergamen lappal, az első lapon a grófi címer rajzával, amelyet barokk architektonikus keretezésben helyezett el készítője. A lapokat rokokó ornamentika és fegyverekből álló hadi trófeák, tábori jelenetek keretezik.
1806
A céhes iratok legmutatósabb és legsokoldalúbb darabjai a bizonyságlevelek, amelyek igazolták a vándorlegény előző helyen végzett munkáját. Ezt a kézzel, német nyelven írt céhbizonyságlevelet a kassai pék céh állította ki Dobi Márton nevére 1806. augusztus 15-én. Színesen festett keretezéssel, díszesen kalligrafált kezdősorral, felül középen a céh címerével. Az iratot a céh vörösviasz pecsétjével megerősítették meg, amelyet kokárdaszerűen kiképzett kék színű selyem szalagra nyomtak.
1849
Az 1849. június 27-én Budapesten kelt, Kossuth Lajos kormányzó aláírásával és a kormány minisztereinek ellenjegyzésével ellátott hirdetmény az országba betörő orosz hadsereggel szembeni ellenállásra szólította fel Magyarország lakosságát. Általános népfelkelést hirdettek, és 11 pontban foglalták össze, hogy mit kell tennie a lakosságnak.
1863
Kossuth Lajostól több levelet is őrzünk, amelyeket nagyobb részben száműzetéséből írt. Ezt a levelet 1863. augusztus 19-én írta Turinban (Torinóban), gyászkeretes levélpapíron, melyben értesíti Hevessyt, hogy a Honvéd Emlékérmet adományozták neki.
1883
Ferenc József Bécsben, 1883. január 13-án nemességet (Ritterstand) és címert adományozott Ybl Miklós építésznek és utódainak, miután 50 éves tevékenységének elismeréseképp 1882. augusztus 5-én az Osztrák Császári Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Négy lapból áll, nyomtatott gotizáló keretezéssel, a lovag festett címerével, arany zsinóron függő, aranyozott réztokba zárt császári vörösviasz pecséttel.
