Az igazolvány-oklevél gyűjtemény több mint 10. 000 dokumentumot őriz a 19. század első felétől napjainkig. A gyűjtemény legkorábbi emlékanyagai a céhes oklevelek, vándorkönyvek. Az I. világháború előtti korszakot többek között polgári egyesületek és érdekvédelmi szervezetek díszoklevelei, betegsegélyező és temetkezési egyletek oklevelei, igazolványai, ipari és mezőgazdasági kiállítások díszes oklevelei reprezentálják. A Horthy-korszak világát jellemzik a revizionizmushoz kapcsolódó iratok, a jobboldali pártok, szervezetek igazolványai, a vitézi oklevelek, a cserkész mozgalom iratai stb. Történelmünk legtragikusabb korszakáról, a holokausztról gettó igazolványok, menlevelek, koncentrációs tábori igazolások, munkaszolgálatra vonatkozó iratok tanúskodnak.
A gyűjtemény jelentős részét a magyar munkásmozgalomhoz kapcsolódó iratok teszik ki a századfordulótól az 1980-as évek végéig: tagsági-, küldött-, szakszervezeti igazolványok, oklevelek, baloldali politikusok iratai stb. A szocializmus hétköznapjait dokumentáló emlékanyagokat is nagy számban találunk (élmunkás igazolványok, sztahanovista oklevelek, ÁVH-s igazolványok, igazolások békekölcsön jegyzésről, beadási könyvek, kisdobos-, úttörő-, KISZ- igazolványok, oklevelek stb.).
A gyűjtemény gyarapítandó részét alkotják az 1956-os forradalom emlékanyagai, és a rendszerváltozásra vonatkozó, ill. az utána következő időszakot reprezentáló dokumentumok.
Nagy számban találhatók a gyűjteményben a mindennapi élethez nélkülözhetetlen igazolványok: útlevelek, munkakönyvek, személyi igazolványok, igazolólapok, gépjárművezetői igazolványok, vasúti igazolványok, belépők könyvtárba, uszodába, állatkertbe, sportéletet reprezentáló dokumentumok stb. Jelentős számban őrzünk iskolai bizonyítványokat, okleveleket, egyetemi diplomákat is.
Egyes történelmi személyiségek - többek között Nagy Imre, Horthy-család, Antall József, Grósz Károly, Rajk László, Vörös Vince - iratanyaga is megtalálható a gyűjteményben.
A Festetics régi magyar nemesi család, II. Mátyástól kapták nemesi címerlevelüket a 16. század végén. A 20. század elején a családi birtokból Festetics Ágoston alapított hitbizományt, ezzel vagyonát a jövőben a család elidegeníthetetlen vagyonává nyilvánította. Életbelépéséhez szükséges volt a király, Ferenc József jóváhagyása is. A 20. század elején Magyarországon 21 hitbizomány volt, elfoglalt területe 2 313 499 kataszteri hold.
Rajk László a Rákosi-kormány belügyminisztere, majd külügyminisztere volt. Rákosi 1949. május 30-án koholt vádak alapján letartóztatta, majd a szeptember 16-án kezdődő perben halálra ítélték. Rajkot 1955 júliusában rehabilitálták, 1956. október 6-án nyilvánosan újratemették a Kerepesi temetőben.
A német megszállás után a semleges államok, köztük Svédország is Raoul Wallenberg vezetésével több tízezer magyar zsidó állampolgárnak biztosított védettséget. 1944 augusztusában 4500 védőútlevelet adtak ki.
