2018. március 30. és április 22. között rendezik meg a 38. Budapesti Tavaszi Fesztivált, amely változatos összművészeti kínálattal várja az érdeklődőket. A már évek óta ismert helyszínek mellett az idén a fővárosi színházak és kulturális intézmények, múzeumok is kiemelt szerepet kapnak. Két hétvégén is izgalmas zenei csemegét ígér a barokk zenét fókuszba helyező Zsabó Fesztivál a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Festetics Palotában.
A fesztivál első hétvégéjén a Festetics Palota Tükörtermében csendülnek fel a hangszerek. A második hétvégén, április 13-14-én a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermét töltik majd be a különböző dallamok. A koncertek szünetében a Múzeum állandó kiállításában lehetőség nyílik betekinteni a barokk kort bemutató kiállítóterembe.
2018. április 13., 19.30
Magyar Nemzeti Múzeum — Díszterem
Castello : 2. szonáta
Sammartini : F-dúr furulyaverseny
Debussy: Syrinx, L. 129
Blavet: a-moll furulyaverseny
Bach: E-dúr szonáta furulyára és basso continuóra, BWV 1035
Bach: d-moll concerto csembalóra, BWV 1059R
Yun: Der Besucher der Idylle (Az idill látogatója)
Vivaldi: C-dúr furulyaverseny, RV 444
Közreműködik: Alekszandra Nyepomnjascsaja – csembaló
A holland Lucie Horsch napjaink egyik legtüneményesebb hangszeres művésze. Virtuóz furulyajátékával újra és újra igazolja hangszerének sokoldalúságát. Különösen közel állnak hozzá a barokk korszak versenyművei, legyen szó eredetileg is furulyára írt concertókról vagy átiratokról.
Kilencévesen már óriási feltűnést keltett, majd 2014-ben ő képviselte hazáját a fiatal muzsikusok eurovíziós versenyén, 2016-ban pedig ő nyerte el a Concertgebouw tehetségdíját. Vivaldi-lemezével, melyet 17 évesen rögzített, világszerte óriási lelkesedést váltott ki. „Mindent tud a hangszeren, amit egyáltalán tudni lehet. Mindehhez olyan muzikalitás társul, amelynek eredményeként furulyáján anyanyelvi természetességgel szólal meg Vivaldi temperamentumos zenéje” – írta róla egy kritikus.
A tizenkilenc éves művésznő 2017–2018-ban rangos régizenei együttesek és modern zenekarok vendége, Budapesten változatos és virtuóz programmal lép fel.
Jegyár: 3300 forint /fő
ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS ITT
17. század második fele
A pochette-nek, magyarul zsebhegedűnek is nevezett hangszer arról kapta a nevét, hogy elfért tulajdonosa zsebében (pochette franciául kis zsebet, zsebecskét jelent), s onnan kapta elő a tánctanár, aki hangszere segítségével oktatta a tánclépéseket. Kis mérete ellenére meglehetősen erős, csengő hangja volt, így a házimuzsikálásnak is kedvelt instrumentuma lett. Ma már kevesen ismerik, igazi ritkaság, múzeumokban lehet megcsodálni fennmaradt példányait.
Ezt a hangszert 1928-ban vásárolta meg a múzeum Lajtha Lászlótól, a neves zeneszerzőtől, (aki Bartókkal és Kodállyal együtt kezdte a népzene gyűjtését és kutatását), s aki egy ideig a Nemzeti Múzeum munkatársa is volt.
A díszes kivitelű zeneszerszám teste csónakot formáz, fáját csontlemezek borítják, fogólapján a csontlemezekre tájképeket véstek. Csigája fiatal, kontyos női fej, négy húrját aprólékosan faragott csont kulcsokkal lehetett hangolni, a húrtartóra szakállas férfi fejét faragták.
