A kincslelet intézményünk legutóbbi közösségi régészeti kutatása során került elő, Vágó Zoltán régészeti önkéntesünknek hála. A lelet feltárását Bakos Gábor régész, a Mezőkeresztesi csatatérkutatás vezetője, valamint Gömöri András geográfus (Miskolci Egyetem/BORBAS) a lelőhely felfedezője és a kutatás topográfiai társkutatója végezte. Az edényt annak tartalmával együtt, úgynevezett in situ állapotban emelték ki, hogy a további mikrofeltárást laboratóriumi körülmények között tudják folytatni. Az előzményekről, itt olvashatsz bővebben.
Bár az edénybe rejtett tárgyak deponálása ismert szokás a késő bronzkorban, mégis igazi ritkaság, hogy ilyen aprólékos, szakmai keretek között nyílik lehetőségünk megismerni és dokumentálni a kontextust. A borsodi régióból pedig ez az első alkalom, hogy mikrofeltárás keretében vizsgálhatunk ilyen leletegyüttest.
A laboratóriumi mikrofeltárást Dr. Tarbay János Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum őskori gyűjteményének régésze és Gömöri András végezte, a 3D modelleket Bakos Gábor készítette.
A munkafolyamat során a leletegyüttest munkatársai segítségével fokozatosan, rétegről rétegre bontották ki, minden egyes feltárási fázist fényképekkel és 3D dokumentációval rögzítve. Egy-egy fázis egy tárgy kiemelését vagy egy újabb réteg megtisztítását jelenti, így a későbbiekben is pontosan rekonstruálható marad, hogy az egyes tárgyak milyen helyzetben, milyen sorrendben és egymáshoz képest hol helyezkedtek el.
A mikrofeltárás során nemcsak a tárgyakra figyelünk, hanem az azokat körülvevő talajra és az edényben fennmaradt esetleges szerves maradványokra is, hiszen ezek további természettudományos vizsgálata fontos információkkal szolgálhatnak a leletegyüttes környezetéről és a földbe kerülés körülményeiről. Ezért az edényből kiemelt földmintákat makro- és mikrobotanikai, valamint pollenanalitikai vizsgálatokra küldjük majd tovább.
A finombontás során, a terepi feltáráskor már látható két kartekercs mellett egy harmadik is előkerült. Ezek belsejéből restaurátor szakember fogja eltávolítani a földet és nem kizárt, hogy további kisebb fémtárgyak kerülhetnek elő belőle.
A bronzcsésze belső faláról, valamint a kartekercsek belső felületéről vehető minták úgynevezett Py-GC/MS (pirolízis-gázkromatográfia-tömegspektrometria) vizsgálatok során biomarkerek azonosítására alkalmasak, amelyek segítségével többek között növényi eredetű anyagok és különböző állati eredetű maradványok nyomai is kimutathatók. Így megtudhatjuk mit fogyasztottak deponálás előtt a csészéből.