Új megvilágításban a Jagelló-kor
A 225. születésnapját ünneplő Magyar Nemzeti Múzeum olyan nagyszabású tárlatra készül, amely alapjaiban írhatja felül a Hunyadi Mátyás kora és a mohácsi katasztrófa közé ékelt évtizedekről alkotott képünket. A 2026. november 24. és 2027. április 4. között látogatható „Fény/Törés – A Jagellók Mohácsig (1490–1526)” című időszaki kiállítás egy gazdaságilag gyarapodó, kulturálisan virágzó és az európai vérkeringésbe szorosan integrált Magyarországot mutat be 53 különböző külföldi és hazai intézménytől kölcsönzött 330 tárgyon keresztül.
A méltatlanul megítélt korszak rehabilitációja
Az utókor évszázadokon át sötét színekkel festette le a hazai Jagelló-kort, a mohácsi bukást pedig gyakran az állam működésképtelenségének vagy a vezetők alkalmatlanságának számlájára írták. Olyan sikeresen, hogy a II. Ulászló és II. Lajos királyokhoz tapadt negatív sztereotípiák máig élnek a köztudatban. A Magyar Nemzeti Múzeum József nádor termeiben megvalósuló tárlat legfőbb üzenete éppen ezzel szakít: a mohácsi vereség nem belső hanyatlás, hanem a 16. század elején radikálisan átalakuló geopolitikai erőviszonyok tragikus következménye volt.
Világhírű és soha nem látott remekművek
A kiállítás igazi szenzációját a ritkán látható, különleges nemzetközi kölcsönzések adják. A látogatók közelebbről is megcsodálhatják II. Lajos gyermekkori páncélját a bécsi Kunsthistorisches Museum gyűjteményéből, de sok más meglepetéssel is készülünk. A nemzetközi anyaghoz szervesen kapcsolódnak a Magyar Nemzeti Múzeum saját gyűjteményének ékkövei is, mint a II. Ulászlónak 1509-ben ajándékozott pápai díszkard, valamint egy különleges, Magyarországon még sosem látott portré II. Lajosról.
A látogatók testközelből csodálhatják meg a királyi pár ruháját, Mária királynénak tulajdonított gyémántköves gyűrűjét, valamint egy korabeli lovagi torna részesévé is válhatnak.
A hagyomány szerint Mária királynének tulajdonított köpeny és ing, selyemből, vászonból, 16. század eleje
Magyar Nemzeti Múzeum, Újkori Főosztály, Textilgyűjtemény
Hagyományosan Mária királynénak tulajdonított arany gyémántköves gyűrű, ronde-boss és beágyazott zománc technikával, 16. század eleje
Magyar Nemzeti Múzeum, Újkori Főosztály, Ötvösgyűjtemény
Szakralitás, csipkés gótika és a reneszánsz pompa
A tárlat gazdag társadalomtörténeti kontextusban mutatja be a korszakot. A főpapi luxustárgyak – köztük Bakócz Tamás bíboros-érsek és kancellár mecenatúrájának emlékei –, míves kegytárgyak és kelyhek mellett felbukkannak a reformáció első hírnökei is. A látogatók hosszú évek után láthatják a pazar faragású, erre a kiállításra restaurált nyírbátori stallum eddig be nem mutatott részeit.
A kiállítás izgalmas stilisztikai kettősséget tár fel: a két korabeli stílusirányzat – a gótika és a reneszánsz – ilyen szintű egymás mellett élése és egymásba fonódása egyedülálló kulturális egybeolvadás eredménye a Jagelló-kori Magyarországon. A kiállítás a jelenkori kutatástörténet nyomán szakít azzal a lineáris művészettörténeti szemlélettel, amely szerint a reneszánsz egyszerűen „leváltotta” a gótikát; ehelyett a két stílus organikus, egymást gazdagító párbeszédét állítja a középpontba.
Globális csúcstechnológia és namíbiai hajótörés
Kevesen tudják, de a korban a Magyar Királyság adta Európa nemesérc termelésének zömét. A bányákat a Fuggerek tőkéjével és a Thurzók mérnöki tudásával, korabeli csúcstechnológiás gépekkel aknázták ki, ezt a világot idézi meg a rozsnyói Mettercia oltárkép páratlan háttere. A magyar termékek és nyersanyagok globális jelenlétét mi sem bizonyítja jobban, mint a besztercebányai réz útja: a kiállításban szó lesz egy Namíbia partjainál elsüllyedt hajó rakományáról is, igazolva, hogy a magyar alapanyag egészen Indiáig eljutott. A kereskedelem másik pillérét a virágzó húsmarha-kereskedelem jelentette. Ezt a virágzást hozza kézzelfogható közelségbe a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben található páratlan műtárgyak sora, amelyek a városi élet gazdagságáról tanúskodnak.
Súlyalapú gazdálkodásban, fizetőeszközként szolgáló karperec vagy kézgyűrű, státusz szimbólum, ehhez hasonló tárgyakkal is kereskedtek Afrika déli részén
Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár
A nemzetközi kereskedelmi utak, és a namíbiai partoknál találtakhoz hasonló rézöntecsek beemelése a narratívába radikálisan tágítja a horizontot: a Jagelló-kori Magyar Királyságot nem mint egy elszigetelt, végvári harcokra kényszerülő perifériát mutatja be, hanem mint a kora újkori globális világrendszer egyik fontos nyersanyag- és tőkecsomópontját.
A törés: Út Mohácsig és a tragédia kultusza
Székely Bertalan alkotása, 1860
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
A prosperáló összképre a világhatalommá növő Oszmán Birodalom vetett árnyékot, amely 1521-ben, Nándorfehérvár elestével végzetes sebet ejtett az ország védelmi rendszerén. Az 1526-os tragédiát fegyverek, korabeli röplapok, interaktív installációk és a hősök ereklyéi keltik életre. A kiállítás záróegysége pedig a csata emlékezetére és kortárs interpretációira fókuszál: bemutatja II. Lajos hősi kultuszát, amelyet még az özveggyé vált Mária királyné indít el, majd a 19. századi festészet emeli a magyar pantheonba.
A kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeumban 2026. november 24-től 2027. április 4-ig tekinthetik meg a látogatók.