Csontok és gének
Magyarországon a honfoglalás idejéből fennmaradt sírmaradványokat még soha nem vizsgáltak meg olyan alaposan, mint most, az Akasztón talált három harcos esetében. A csontjaik szinte bolygatlanul kerültek elő, miután 1100 évig nyugodtak a földben. A lelet olyan jó állapotban maradt meg, hogy DNS mintát is ki tudtak belőle nyerni. Az akasztói leletről szóló sorozatunk negyedik része a kutatás módszereiről és az utóbbi hónapok vizsgálatainak eredményeiről szól. Sok más mellett az is kiderült, hogy az egyik fiúnak kék szeme volt. Dr. Szécsényi-Nagy Anna, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetének igazgatója, Szeifert Bea, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetének tudományos munkatársa, valamint dr. Szeniczey Tamás, az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszék adjunktusa mondták el a részleteket. A teljes film a Magyar Nemzeti Múzeum YouTube csatornáján érhető el, link a kommentek között.
