29. Múzeumok Majálisa

Május 16-án reggel 10 órakor ünnepélyes keretek között megnyitott Magyarország legnagyobb múzeumi seregszemléje, a 29. Múzeumok Majálisa. A megnyitón köszöntő beszédet mondott Dr. habil. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Medea Sógor Ekner, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) főigazgatója és Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere.

Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere beszédében elmondta, hogy a Majális 1994 óta a múzeumi szakma és a közönség egyik legfontosabb eseménye. Hozzá tette, „A múzeumok számomra nem egyszerűen kiállítóterek. Élő közösségi terek, ahol találkozunk a közös múltunkkal, kulturális örökségünkkel és egymással. Olyan helyek, ahol a párbeszéd, a tanulás, a reflexió és a közösségépítés egyszerre van jelen.” 


Elmondta továbbá, hogy a párbeszéd meghatározó jelentőséggel bír. Párbeszéd a szakmával, párbeszéd az állam és a kultúra képviselői között, az alkotókkal, a kulturális szektorban dolgozókkal, párbeszéd a közönséggel, az emberekkel, párbeszéd a társadalom egészével, ez az, ami meg kell határozza a működésünket. 

Egyúttal köszönetet mondott a közgyűjteményi dolgozók munkájáért, továbbá közölte, hogy az első intézkedései között lesz a közgyűjteményi dolgozók bérének rendezése, a múzeumi költözések azonnal leállítása, valamint a kulturális intézmények, elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) központosításának megszüntetése. Hozzátette: az MNMKK megszüntetésénél kiemelten figyelnek majd arra, hogy a múzeumok működésében zavar ne keletkezzen. „A magyar kultúra erejét mindenekelőtt azok az emberek adják, akik nap mint nap dolgoznak annak megőrzésén és továbbadásán.”

Hozzá tette, „A magyar kultúra közös ügyünk. Olyan közös tér, amelynek szabadnak, sokszínűnek, szakmailag hitelesnek és mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie.” Helyre fogjuk állítani a kulturális intézmények szakmai autonómiáját, megszüntetjük a túlzott centralizációt, leállítjuk a szakmailag indokolatlan intézményi átszervezéseket, és kiszámíthatóbb, átláthatóbb működési környezetet teremtünk a kulturális szféra számára. 

Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntő beszédében elmondta, hogy a jövőre 225 éves Magyar Nemzeti Múzeum 29. alkalommal nyitja meg Magyarország legnagyobb múzeumi seregszemléjét, a Múzeumok Majálisát, amelyre idén összesen 104, tehát rekordszámú múzeum, kiállítóhely és szervezet jelentkezett kiállítónak. 


Hozzá tette, hogy az idei első olyan alkalom, amikor a megnyitón egyszerre köszönthetjük Magyarország kulturális miniszterét és a Múzeumi Világszervezet globális főigazgatóját. A főigazgató külön köszöntötte az ICOM Magyarország, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetét, valamennyi szakmai és érdekképviseleti szervezetet képviselőjét és jelenlévő kollégákat.  

Elmondta továbbá, hogy a Múzeumok Majálisa szorosan kapcsolódik a Múzeumok Világnapjához, amelynek idei mottója: „A múzeumok összekötik a megosztott világot". Ez az idei múzeumi világnap mottója a világ összes országában. Hisszük, hogy a múzeum élő, nyitott, együttműködő közösségi tér, egyben a hiteles tudás és a minőségi időtöltés agórája, a társadalom diszkurzív tere.

A rendezvény attrakciói közül kiemelte a Hozzáférhetőségi negyedet, ahol idén is olyan civil szervezetek és oktatási intézmények mutatkoznak be, amelyek munkájuk során valamilyen szempontból marginalizált csoportokkal, vagy közösségekkel foglalkoznak. Ezek a szervezetek nemcsak a múzeumi szakma számára nyújtanak inspirációt, hanem valós cselekvési lehetőségeket és jó gyakorlatokat is bemutatnak egy befogadóbb társadalom érdekében. Hozzátette, idén olyan szervezetek is csatlakoztak hozzánk, mint a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, a Vakok Iskolája, a Kézzelfogható Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt, és az Új Látásmód – Buda-Környéki Látássérültek Egyesülete.

Medea Sógor Ekner, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM) főigazgatója, aki 60 000 múzeumi és örökségvédelmi szakemberből álló globális közösséget képvisel 130 országban, beszédében elmondta, hogy a múzeumok nemcsak a múltról szólnak, hanem az emlékezetről, az identitásról, a kapcsoltokról és az emberekről. Hatalmukban áll befolyásolni a jövőt, a fiatalok életének irányát és formálni a közösségeket. 


Elmondta továbbá, hogy minden évben május 18-án ünnepli a világ a Múzeumok Nemzetközi Napját. Az idei téma mély üzenetet hordoz: „A múzeumok összekötik a megosztott világot". Ez a történet régen kezdődött. 1946-ban, a II. világháború utáni időszakban, az európai múzeumok, kulturális örökségek és a kollektív emlékezet pusztulása miatt megalapították az ICOM-ot, azaz a Múzeumok Nemzetközi Tanácsát. Súlyos okok vezettek a szervezet létrehozásénak szükségességéhez, mert akkor, amikor a konfliktusok és a háborúk múzeumokat pusztítanak el, amikor gyűjteményeket fosztogatnak, amikor az örökség eltűnik, akkor többet veszítünk, mint tárgyakat, magát az identitásunkat kockáztatjuk. És mégis azt látjuk, hogy a háborúk ellenére a múzeumok az örökség megőrzésének erődítményei maradtak. 

Beszédében kiemelte, hogy a múzeumok olyan helyek, ahol a közösség újra kapcsolatba kerülhet örökségével, ahol a bizalom újra kezdődhez, minden kiállítás megteremti a megértés, egymás megértésének lehetőségeit. Így válik minden közös történet híddá az emberek között. Ezeken a kapcsolatokon keresztül a múzeumok segítenek a társadalmaknak feltenni a legfontosabb kérdéseket, kik vagyunk, hová tartozunk és hová tartunk. 

Záró gondolataiban elmondta, „Csak együtt bizonyíthatjuk, hogy a múzeumok egy jobb jövő ígéretét hozzák el. Mert a múzeumok többet tesznek, mint pusztán a történelem megőrzését, segítenek az emberiségnek elképzelni, hogy mi fog következni.”