Megvan az 50 000. látogatója az Attila-kiállításnak a Magyar Nemzeti Múzeumban – alig több mint két hónappal a nyitás után a tárlatot már több mint annyian látták, mint amennyien Egerben élnek
Szerdán délután Kecskeméti Fatime, egy 28 éves biatorbágyi közgazdász sétált be a Nemzeti Múzeumba. Ő lett az Attila-kiállítás 50 000. látogatója. A Nemzeti Múzeumban – látva a nyitás óta tapasztat rendkívüli érdeklődést és jegyvásárlók számát – készült az alkalomra. Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi központ elnöke ajándékkal várta a látogatót. Április 1-től a rendkívüli érdeklődés miatt hétköznapokon egy órával hosszabb ideig, már reggel 9.00 órától látogatható az Attila-kiállítás.
Nyitás óta régen tapasztalt érdeklődés mellett fogadja a látogatókat a Magyar Nemzeti Múzeum Attila-kiállítása. Az időszaki tárlat, amely a hunok uralkodójának személyét és örökségét mutatja be, nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. A tárlat 13 ország 64 múzeumának mintegy 400 műtárgyán keresztül idézi meg Attila alakját és korát.
Szerda délután köszöntötték az 50 000. látogatót, Kecskeméti Fatimét. A szerencsést Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke köszöntötte és egy kiállításról szóló kiadvánnyal ajándékozta meg.
A Magyar Nemzeti Múzeum József nádor termei, különleges vizuális és technikai megoldásokkal idézik meg Attila korának emlékét, valamint az utóbbi 1600 év, vagyis az Attila óta eltelt korokban megjelent nyugati, keleti és magyar értelmezéseket. Láthatjuk, milyen szokások szerint éltek a hunok, mit hagytak ránk és milyen hatást gyakoroltak a későbbi kultúrákra a világban.
A kiállítás egyedülálló módon vizsgálja az Attilát övező mítosz és a történeti valóság kapcsolatát a régészet, a történettudomány, a művészettörténet, az antropológia, az archeogenetika eredményeinek és a kortárs reflexióknak a tükrében. A kiállítás hidat képez a legendás hun uralkodó keleti és nyugati kultúrákban máig élő emlékezete között, bemutatva a hódító uralkodó alakjának sokrétű értelmezéseit.
A kiállításban láthatóak torzított koponyák is, amelyek a korabeli testmódosítás egy látványos formájának emlékei, különleges ékszerek, amelyek a Kárpát-medencéből és az egykori hun birodalom más részeiből kerültek a vitrinekbe. Ezek között vannak karperecek, gyűrűk, nyakláncok, gránátköves nyakék is, vagy éppen „Attila méregpohara”, amely egy Szeged-Nagyszéksós mellől előkerült eredetileg üvegberakásokkal díszített elektronkehely.
Azerbajdzsánból előkelő női temetkezésből származó diadém, Észak-Macedóniából egy előkelő férfi síregyüttese is látható az Attila-kiállításban. Többek között övdíszek, gyűrű, üveg- és ezüstedények, kard, valamint csont játékkészlettel. Abu-Dhabi Louvre-ból a domagnano-i kincs egy része, a British Museumból egy másik rész érkezett Budapestre, amelyek érdekessége, hogy valaha a Nemzeti Múzeum tulajdonában álltak.
A József Nádor terem kiemelt tárgyai között vannak az Üzbegisztánból érkezett orlati lemezek, amelyeken látható nehézpáncélos lovasokhoz nagyon hasonló harcosok hódíthatták meg a Kárpát-medencét. Lesznek hun üstök, amelyeket valószínűleg közös ünnepek alkalmával használtak. Ebből a rézből készült tárgyból a Duna-medencében nagy számban kerültek elő, jól mutatják a térségbe költöző lovas nomádok, hunok területfoglalását.
Az Attila-kiállítás július 12-ig látogatható.