Így nevezték Habsburg József főherceget, Magyarország nádorát azok a hivatalos iratok, amelyek már a Magyar Nemzeti Múzeum intézményét létrehozó 1808:VIII. törvény nyomán születtek! A múzeum alapításának centenáriumi érmén nem véletlenül szerepel gróf Széchényi Ferenc mellett József nádor portréja, aki mintegy társalapítóként jelent meg az 1902-es ünnepség idején.Semmi túlzás nem volt ebben, hiszen a „legmagyarabb Habsburgnak” nevezett nádornak igazi szívügye volt a Magyar Nemzeti Múzeum létrejötte és gyarapítása, illetve – ma is álló – méltó hajlékának a felépítése. A Pártfogó (protector) cím az ő esetében nem egy puszta cím volt, hanem egy olyan feladat, amit ő nagyon komolyan vett. Maga is számos hungarikával gazdagította a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit.
Például 1845-ben az 1488-os kiadású Thuróczi Krónikát szerezte meg a múzeum számára „tulajdon erszényéből nagy pénzöszvegen”. Ennek kapcsán fogalmazott Kubinyi Ágoston igazgató a következőképpen: „Ő cs. k. Főherczegsége kegyelmes nádor urunk, nemzeti muzeumunk fáradhatatlan főpártfogója, ki intézetünket minden alkalommal nagylelküleg gyámolitja s kivált az ország rendei kijelentett ohajtásánál fogva minden igyekezetét oda méltóztatik fordítani, hogy elszórt és némelly részben a’ külföldön létező ős ritkaságaink a n. museumunk számára megszereztessenek…” A különböző árveréseken megvett könyvek mellett időről időre nagyobb könyvcsomagokat is küldött a Nemzeti Múzeumnak saját könyvtárából adományozva.
De nemcsak a könyvtár, hanem a múzeum majd minden gyűjteménye kapott tőle adományt: például különböző érmeket, régi üveg billikomot (poharat), pillangógyűjteményt vagy olyan állatokat (azok preparátumát), amelyeket alcsúti birtokán vadásztak. De halála után is gyarapodott a múzeum régiségtára, mégpedig azzal, hogy végrendetileg is számos értékes régészeti leletet hagyott az intézményre, melyeket margitszigeti, alcsúti, csobai és kisjenői uradalmaiban találtak.
Schedel Ferenc József nádorról akadémiai emlékbeszédében többek közt ezt mondta róla ezzel kapcsolatosan: „A régiségek és irodalom szeretetének örök emléke a magyar nemzeti museum, mellyet midőn bármelly emlék megszerzése által nevelhetett, aznap nálánál senki boldogabb nem volt.”
De az állománygyarapítást természetesen az intézményi pénztárból, illetve a Múzeumi Alapból is elősegítette, ugyanis a vásárlásoknál is, a jelentős volumenű vételeknél mindenképpen ő volt az, aki azokat engedélyezte. Erre vonatkozóan később Mátray Gábor könyvtárőr megjegyezte, hogy a nádor azon tárgyak megvételét, melyek esetében „hazánkra vonatkozása bebizonyítható nem volt, az intézet részére megvételét mindenkor ellenezte”. Fontosnak tartotta tehát az eredeti alapítói szándék folytatását, gyakorlatát a beszerzések kapcsán, – tehát a hungarikák gyűjtését, a nemzeti jelleget erősítve és fenntartva. Amikor pedig már oly nagy összegre volt szükség, hogy azt a Múzeumi Alapból nem lehetett finanszírozni, akkor József nádor bevetette minden befolyását, hogy elérje az országgyűlésben pl. a kivételesen gazdag Jankovich-gyűjtemény vagy később Horváth István-féle könyv- és kéziratgyűjtemény megvételének megszavazását.
Mindemellett József nádor érdeme volt az is, hogy még 1812-ben bátyjánál, az uralkodónál elérte, hogy a hazai kincs- és éremleletekből a bécsi udvari kamaránál a Nemzeti Múzeum számára is válogathassanak példányokat.
József nádor múzeumról való gondoskodása a reprezentációban is megmutatkozott, amennyiben Pest-Budára látogató vendégeit, a Habsburg vagy más uralkodói, hercegi család tagjait szinte minden alkalommal személyesen elkísérte a Nemzeti Múzeumba. Ezek közül a legnevezetesebb alkalom 1814. október 26-án történt, amikor a bécsi kongresszusról Pest- Budára érkező uralkodókat, bátyját, Ferenc császárt és magyar királyt, Sándor orosz cárt, valamint Frigyes Vilmos porosz királyt kalauzolta nemzeti gyűjteményeinkben.
Számtalan momentumot lehetne még említeni, amely József nádort a Magyar Nemzeti Múzeumhoz fűzi. Születése kerek évfordulóján mindenesetre azért is hálával emlékezhetünk személyére, amit a nemzet múzeumáért tett.
Debreczeni-Droppán Béla
történész-levéltáros, főmuzeológus
Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 100. évfordulójára készült emlékplakett (MNM Éremtár)
József nádor magyar huszár uniformisban, 1846 (Anton Fiala olajfestménye – MNM Történelmi Képcsarnok)
József nádor levele Pollack Mihálynak, a múzeumpalota tervezőjének, 1845 (fogalmazvány József nádor javításaival – MNL Országos Levéltár)
