A látogatóközpontból megközelíthető régészeti park épített és kertészeti eszközökkel, látványos virtuális rekonstrukciókkal mutatja be Campona római katonai táborának fallal, tornyokkal és kapukkal határolt területét, egykori épületeit és főbb útjait. A park nagyrészt a kastély egykori gyümölcsöskertjének a területén fekszik, amelyet a kastély résztulajdonosa Dáni Géza szorgalmazására, a II. világháborút követően megváltással a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került. A tulajdonviszonyok és a terület beépítettlensége hozzájárult ahhoz, hogy 1949 és 1960 valamint 1995 és 2003 között kiterjedt régészeti kutatásokkal megismerjük Campona castellum védműveit és építésének főbb periódusait. A tábor főbb útjainak vonalában futó közlekedőutak segítségével felfedezhetjük a tábor ellenség felé néző déli főkapuját, amely két kapunyílással, kapuházból és két kaputoronyból állt. A kapun keresztül a tábor széles főútjára lépünk, amelyet két oldalról oszlopok által tartott fedett járda és egy-egy hosszú épület kísért.  Az út a tábor központi épületéhez (principia) vezetett, amely az itt állomásozó csapat vallási és adminisztratív központja volt. A táborfal mögötti földtöltés tövében futó út elvezeti a látogatót a tábor egyik oldaltornyához és a keleti kapujához (porta principalis sinsitra) is. A 4. században a tábort erőddé építették, falait megmagasították és új tornyokkal látták el. A sarkokra kiterjesztett legyezőre emlékeztető tornyokat építettek. A délkeleti legyező alakú torony föld felszíne fölé emelt falai megtekinthetők a látogatóközpont előtt, a játszótérrel szemben. A katonai tábor 2. és 3. századi periódusának, valamint a 4. századi erődnek a rekonstrukciói megjelennek a park északi kerítésén. Három fotópont segítségével a látogató pozícionálni is tudja magát a castellumon belül és az adott helyről megtekintheti, hogyan nézhetett ki Campona erődje a 3. század elején.