Gepida királyok aranya? - A szilágysomlyói kincs
A Magyar Nemzeti Múzeum és egyben a Kárpát-medence legnagyobb kora népvándorlás kori ékszeregyüttese 1891-ben egy kis erdélyi faluban került napvilágra. Mintegy száz évvel korábban már ugyanarról a telekről egy pompás, medalionokká alakított római aranypénzekből és egy hosszú aranyláncból álló kincslelet találtak pásztorok, ami a császári kincstárba került. De még így is megdöbbentette a 10 pár női ruhakapcsoló tű, az eskükarika, a három csésze, és egy egyedülálló, kizárólag a római császárok és azok családtagjai által viselt ónixköves fibula a leleteket a helyszínen összegyűjtő, a korszakkal foglalkozó régészt, a lelet nagysága, a benne talált ékszerek kivitele, pompája. Hogy kik és mikor gyűjtötték össze, miért és milyen események hatására áshatták el? – Erre a kérdésre már a 19. század vége óta több elképzelés született, végleges válaszok talán sosem lesznek. A leginkább valószínű válaszokkal és magával a kinccsel ismertet meg az előadás.
A Pokol Bugyrai... Málenkij robot - kényszermunka a Szovjetunióban
A Magyar Nemzeti Múzeum új állandó kiállítóhelye az 1944 végétől a Szovjetunióba tömegesen kényszermunkára elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. A kiállításnak otthont adó, Ferencvárosi pályaudvar mellett álló „atombiztos” épület egykor a Magyar Államvasutak légoltalmi óvóhelye és vezetési pontja volt, ma itt található a központi Málenkij Robot Emlékhely.
Sugárzó szépség - Uránüvegek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében
A 19. században különösen kedvelték az anyagában színezett üvegeket. A biedermeier enteriőrök látványos díszei voltak a tarka, változatos emlékpoharak, palackos fürdőkúra ivókészletek. Közöttük sejtelmesen ragyogtak a csillogó zöldes-sárgás uránüvegek. A múzeumi gyűjteményekben ma az UV lámpa fénye segít meghatározni ezeket a tárgyakat.
Négy nő egy órában
Négy nő, négy rendkívüli egyéniség, négy életút. Petőfi Sándor felesége Szendrey Júlia, Batthyány Lajos gróf felesége Zichy Antónia grófnő, Kossuth Lajos felesége Meszlényi Terézia és Széchenyi István felesége Seilern Crescence grófnő. Miben rejlik különlegességük? Miben sikerült maradandót alkotniuk? Hogyan alakult életük a szabadságharc bukását követően? Mindezen kérdésekre választ kaphatnak az érdeklődők M. Lovas Krisztina történész tárlatvezetése során.
A természet háziasítása: újkőkori földművesek Tokaj vidékén
Az első újkőkori közösségek délről, a Balkán felől érkeztek a Felső-Tisza-vidékre a Kr.e. 6. évezred elején. Állandó településeikre támaszkodva, élelemtermelő életmódjukkal fokozatosan alakították át a helyi természeti környezetet. Az elérhető és számukra hasznosítható erőforrások közül a tokaji obszidián, egy vulkanikus eredetű kőnyersanyag széles, délkelet- európai körben is elterjedt. Az egy évezred alatt felhalmozott tudás az anyagi kultúra gazdagságában is tükröződő, intenzív tájhasználatot tett lehetővé, s így a késő neolitikum időszakára (Kr.e. 5. évezred első felére) egyfajta újkőkori “kulturtáj” jött létre Tokaj vidékén.
Óvódapedagógia a múzeumban I. - Módszertani workshop óvodapedagógusoknak
Óvodások az MNM-ben! Milyen foglalkozásokat kínál a Nemzeti Múzeum az óvodás csoportoknak? A workshop alkalmával betekintést nyújtunk legfiatalabb múzeumlátogatóinknak kínált programjainkba, alkalmazott módszereinkbe. A rövid óvodapedagógia bemutató után egy kötetlen beszélgetésre invitáljuk a résztvevő óvodapedagógus kollégákat.
A Múzeumkert titkai
A Múzeumkert nemcsak a hétköznapok kedvelt pihenőparkja, hanem nagy események színhelye is. Mind a Magyar Nemzeti Múzeum, mind a Múzeumkert életére is tragikusan hatottak 1956 őszének történései, ugyanis a Magyar Rádió épületének közelsége miatt az épület már október 23-tól az események középpontjába került. A szakmai vezetés során feltárulnak a múzeumkert rejtett titkai és az események mögötti legfontosabb történeteket is megismerhetik a látogatók. Természetesen a Múzeumkert múltjának más rétegeire, dimenzióira is fény derül a séta során.
Luxus istenek - Mitológia a Seuso-kincseken
Magukat a görög kultúrkör örököseinek mondó rómaiak vallása nagy fordulatot vett a negyedik században a kereszténység térnyerésével. De azelőtt vajon hogyan épülhetett fel ez a bonyolult kapcsolatokkal átszőtt kozmikus rendszer? Milyen szörnyetegeket teremtett az ókori elme és keltett életre az ősi mítoszokban? Milyen istenek emelkedtek ki a római panteonból, és „vésték bele magukat” a színezüstbe? A Seuso – kincs tükröződő felületére pillantva választ kaphatunk ezekre, és további kérdésekre is.
Halmok a Somló árnyékában. Hatalmi központok a kora vaskorban
Minden jel szerint a kora vaskor közösségei hajlandóak voltak hatalmas energiát fektetni abba, hogy előkelőiknek, fejedelmeiknek évezredekig fennálló síremlékeket építsenek. Az olykor jópár méter magas és akár több tíz méter átmérőjű, kőből, fából és földből emelt halomsírok építése tervezést és szervezést, több tucat, akár száznál is több munkást igényelt. Nehezen hihető, hogy épp az építés helyét bízták volna a véletlenre. A Somló-hegy magányosan emelkedik a környező síkvidék fölé,
alakját nehéz eltéveszteni a horizonton. A vaskortól napjainkig arra vetődő utazót monumentális halomsírok fogadják, amik története szorosan összefonódik a Somlóval és a környező vidékkel. Ez a történet a Dunántúl kora vaskori hatalmi központjain keresztül az Alpok sóbányáihoz, Görögország héroszaihoz és Közép-Európa elfeledett nevű fejedelmeihez vezet minket.
Évszázadok női szemmel I.
Milyen történetet rejt egy női korona vagy egy rezgő? Mit mesél viselőjéről egy esküvői ruha, és mit a készítőjéről egy úrasztala terítő? Tematikus, élőszereplős tárlatvezetésünkön olyan nőket helyezünk a középpontba, akik a férfiak uralta közép- és kora újkorban tevékenységükkel maradandót tudtak alkotni.
Kincskereső családi délután - A legendák velünk élnek
Kincskeresésre hívjuk a családokat egy közös csapatjáték keretében, amely során a Kárpát-medence régészeti örökségét és Magyarország történelmét izgalmas és egyedi tárgyakon keresztül fedezhetik fel. Az út végén senki nem távozik üres kézzel!
Vándorszínészektől a filmcsillagokig
Csodálatos egy valami ezek a mozgó képek, amelyek mint bogarak a fehér falon másznak. Amikor először Nizzában láttam: elámultam, elképedtem azon, hogy az ördöngös fotográfmasina mi mindenre képes...- írja Jókai Mór egy alkalommal a XX. század új médiumáról, a filmről. Amilyen gyorsan a némafilm, olyan gyorsasággal terjedt el később Magyarországon a hangosfilm is az 1930-as években. Ezeknek a filmeknek az igazi sztárjai már nem egy alkalommal a színésznők voltak. Minden színésznő őriz valamilyen titkot. Ki volt Molnár Ferenc legnagyobb szerelme? Milyen történetet mesél egy színésznő sírköve? Melyik híres magyar színésznő küldött haza a II.világháború után egy kalapot maga helyett? Tárlatvezetésünk során a magyar filmgyártás kezdeteinek titkaiba, valamint a híres magyar filmszínésznők életének rejtélyeibe avatjuk be az érdeklődőket.
Dionüszosz a Villányi borvidéken
A nagyharsányi késő római luxusvilla a Szársomlyó-hegy uralta tájban A vörösborairól híres Villányi borvidék gazdag szőlő- és borkultúrájának gyökereit sokan próbálták már a római korra visszavezetni. Ezek a próbálkozások azonban bizonytalan feltételezéseknél tovább nem jutottak, mivel hiányoztak az erre vonatkozó írásos vagy tárgyi bizonyítékok. Ezt a helyzetet megváltoztatta egy római villagazdaság közelmúltban újraindult régészeti kutatása. A villa Nagyharsány és Villány között, a festői szépségű Szársomlyó-hegy déli lábánál feküdt, a villányi borok rajongói számára ismerősen csengő Kopár- és Kopáralja dűlőkben. A hegy valóban kopár déli leejtőin mediterrán jellegű mikroklíma uralkodik, ahol Magyarországon a legmagasabb a napsütéses órák száma. Ezek az előnyös természetföldrajzi adottságok hozzájárultak ahhoz, hogy a Szársomlyó déli lejtője a Villányi borvidék legjobb termőhelyévé váljon, ahol a legnevesebb pincészetek csúcsminőségű vörösboraihoz szüretelik a szőlőt. Az egyedi klimatikus viszonyokat és a táj szépségeit a római korban is felismerték, hiszen ezeket az adottságokat kihasználva éppen ide építette luxusvilláját egy befolyásos, szenátori rangú család. Ennek a villának a lakomatermét olyan mozaikpadló díszítette, amely közvetlenül és közvetetten is megidézte Dionüszoszt, a bor és szőlőművelés ókori istenét. A lakomákhoz kötődő minőségi borfogyasztást mutatják egy üvegcsodákat felvonultató boros készlet darabjai, amelyekkel a villa tulajdonosa egykor a vendégei előtt büszkélkedett. Az előadás a villa lakomatermének bemutatásán túl arra is megkísérel választ adni, hogy egy római villa, mint mezőgazdasági nagyüzem miként alakította át a tájat és ezzel párhuzamosan a természeti környezet szépsége hogyan járult hozzá egy birodalmi elitbe tartozó család és vendégei gondtalan pihenéséhez, szórakozásához.
Vendég és vendéglátó szerepek a Seuso-kincs tükrében - Étkezési és társalgási etikett a római elit lakomáin
Házigazdának vagy vendégnek lenni mindannyiunk számára jól ismert társadalmi szerepek, bár az étkezési kultúra mára sok tekintetben leegyszerűsödött és az eszköztárát sem használjuk feltétlenül tudatosan. A késő római korban a társadalmi konvenciók és viselkedési elvárások részletekbe menően meghatározták egy ünnepi lakoma lefolyását és hangulatát, különösen akkor, ha az a művelt birodalmi elit tagjaihoz kötődött. A kurátori tárlatvezetés során a Seuso-kincs ezüstedényeinek segítségével olyan izgalmas kérdésekre kapnak választ az érdeklődők, mint például a késő római korban milyen társadalmi és műveltségi elvárásoknak kellett megfelelnie egy lakomát rendező magas rangú személynek? Kik kerültek a meghívottak listájára és hogyan illett viselkedni a vendégeknek? Miként zajlott a vendégek szórakoztatása? Milyen témákról volt ildomos beszélgetni egy kifinomult ízlésű asztaltársaságban? És végül milyen eszközökkel irányíthatta a társalgást a házigazda és hogyan támaszkodhatott ebben a lakomaterem belső díszítésére és a felvonultatott lakomakellékek ábrázolásaira?
Tanári nap: Kerekasztal-beszélgetés
Programunk célja, hogy a beszélgetésen elhangzott információkkal a pedagógusok számára több támogatást nyújthassunk embert próbáló munkájukban. Közelebb hozzuk az iskolákat, tanárokat a múzeumi élethez, programokhoz, lehetőségekhez, nem csak múzeumi, hanem online térben is!
Történelemtanítás, múzeumpedagógia. Hogyan is lehet megfogni a Z generáció érdeklődését? Milyen módszerek állnak rendelkezésünkre? Hogyan segíthet egy Múzeum közelebb hozni a történelmet olyanok számára is, akiktől a lehető legtávolabb áll? Milyen tapasztalataik vannak a múzeumi látogatások kapcsán? Milyen problémák vetődnek? Hogyan lehetne a diákok és a múzeumok közti falakat lebontani? Hát online térben? Milyen új lehetőségeket nyitott meg a karantén a Magyar Nemzeti Múzeum programkínálatában?
100/100
Kalandozás a múzeumban zárás után! 100 perces utunk során időben és térben nagy tereket átszelve megismerkedünk az épület történetével, a hozzá kötődő jelesebb személyiségekkel és a magyar történelemben betöltött szerepükkel. Megnyílnak a közönség elől elzárt terek, ahol megszólalnak az elmúlt kétszáz évben itt megfordult személyek, a titkok tudói.
Kincsek, fegyverek, lakomázó szettek – Velencei-tó urai a késő bronzkorban
A Kárpát-medence, ezen belül a központi fekvésű Magyarország rendkívül színes földrajzi környezettel rendelkezik. Egyes régiói nem csupán terek, hanem önálló arculattal rendelkező tájak is, melyekhez jellegzetes geológiai képződmények, sajátos hangulatot kölcsönző éghajlat, sőt egyedi kultúrák is társultak. A különféle összetevők együttállásainak jelentőségét talán a magyar borvidékek sokaságán és karakterességén a legegyszerűbb szemléltetni. A tokaji szamorodni, az etyeki rizling, a somlói juhfark mind fehérbor ugyan, de még a gyakorlatlan ízlelőbimbók számára sem összetéveszthetőek. E nedűk egyedisége mögött kétségtelenül az adott táj sajátosságai állnak, melynek kialakulása évmilliók távlatába nyúlik vissza.
Ahogyan a borban ötvöződnek a vidék természetes adottságai és a helyi gazdák borkultúrája, úgy a tájak története sem szorítkozik a földtörténetre. A természetet átalakító, a tájat megművelő emberi közösségek története éppúgy szerves részét képezi ennek a folyamatnak. A Kárpát-medencében az elmúlt tízezer év során generációk sokasága végezte mindennapi tevékenységét. Munkájuk eredménye, összeadódva a környezet változásaival, rejtett módon jelenik meg a magyarországi borvidékek egyedi arculatában.
Előadássorozatunkban e titkos összetevők után kutatunk, híres borvidékek történetének elmúlt évezredeit mutatjuk be. A kiragadott példák alapján az egyes korszakokra jellemző társadalmi és kulturális jelenségeket, technológiai vívmányokat igyekszünk bemutatni annak érdekében, hogy a hallgatók közelebb kerüljenek a magyar kulturtájakhoz és azok ősi történetéhez.
Régészeti TOP10
Az állandó régészeti kiállítás ősi kincsei a régmúlt idők homályába repíti vissza a látogatókat. Mennyire lehetett kiszolgáltatott a természet viszontagságainak a kőkor előembere? Hogyan törte fel az ember a fémek megmunkálásának titkát?
Fejtse meg a szkíta aranyszarvasok rejtélyét, ismerje meg a Duna két partját elfoglaló rómaiakat és barbárokat, gyönyörködjön a hunok pusztítása elől elrejtett szilágysomlyói kincsekben, vagy csodálja meg a fél évszázaddal későbbi honfoglalók fémművességét a galgóci tarsolylemez vonásaiban!
Avar kor és avarok a tolnai dombvidéken: hagyomány és kultúraközvetítés a korai középkorban
A Dél-Dunántúl, ezen belül a mai Tolna dombos vidéke a Kr.u. 6. század második fele és a 9. század között, az avar korban sűrűn lakott terület volt. A 6–7. század fordulóján a régióban valószínűleg a római hagyományok hatására volt fejlettebb a mezőgazdaság és a kézművesség is, mint máshol a Kárpát- medencében. Úgy tűnik, hogy a térség a 7. században rövid ideig a Kárpát-medence legsűrűbben benépesült és legfejlettebb vidéke is volt. Ekkoriban azonban már a kelet felől érkező avar népesség életmódjának a hatása szintén érződik a régészeti hagyatékban, amely például az állatállomány összetételében nyilvánult meg. A sűrű emberi megtelepedés és termelő gazdálkodás nyilvánvalóan nyomot hagyott a környezeten; a mikrorégiót azonban erős kapcsolatok kötötték a Kárpát-medence más vidékeihez is.
Évszázadok női szemmel II.
Milyen szerep jutott a családban egy nőnek? Házasodhattak-e egyáltalán szerelemből? Miről mesél egy fekete gyászruha, egy fotó vagy egy szobabelső? Tematikus, élőszereplős tárlatvezetésünkön olyan nőket helyezünk a középpontba, akik a „hosszú 19. század” és a „rövid 20. század” során tevékenységükkel ki tudtak tűnni a férfiak uralta világban.
Szőlő, erdő, Pilis. Pálosok a középkori Magyar Királyság szívében
A Pilis napjainkban az egyik legkedveltebb, országosan ismert kirándulóhely. Kevesen tudják azt, hogy a délnyugati részén található Kesztölc a Neszmélyi borvidék legkeletibb települése. Az itteni klíma és meszes föld a szőlőnek kedvező környezetet jelent ma is, így nem csoda, hogy a szőlőművelés és bortermelés gyökerei legalább a középkorig visszavezethetőek, amikor a Pilis és körzete a Magyar Királyság szívét, a mindenkori királyi erdőséget jelentette. Itt kapcsolódik össze a történet a középkori magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kezdeteivel is: a 13. század közepén a remeték útja innen, a Kesztölc melletti Klastrompusztáról indult el a renddé szerveződésig és vezetett még további két pilisi kolostor megalapításához. Nem csak saját használatra, hanem később eladásra is szánt bor a mindennapi élet fontos alkotója volt a pálosoknál is; egyik legkorábbi szőlőadományukat pont Kesztölcön kapják meg a pálosok, míg a mai Pilisszentlászló egykori pálosai a Pilis délkeleti részén, Borosjenőn kapnak ültetvényeket. A késő középkorban ezt a budai házaiknál mérik s árusítják. A pálosok Pilisben való jelenléte a szőlőművelésen túl számos érdekességet rejt: a közvetlen kolostori tájban még nyomokban fellelhető emlékek, pl. halastavak, műhelyek a mindennapi életről árulnak el sokat, míg a Pilisben, regionális léptékben megtelepedésük időrendje és helyszínei őrizték meg a pálosok stratégiájának lenyomatát, renddé válásuk útját.
Zene - Történelem - Lenyűgöző zeneszerzők
Milyen történetet mesél nekünk Mozart klavikordja? Mi a kapcsolat egy baryton és Joseph Haydn között? Hogyan került a múzeumba Beethoven zongorája? Zenés tárlatvezetésünk során megelevenedik a barokk és a klasszicizmus időszakának zenéje.
