Baják László munkatársunk, a Történeti Tár főmuzeológusa 1989-ben (érzékelve a korszak sorsfordító, történelmi jelentőségét) naplóírásba fogott, feljegyezve az országos ügyekkel kapcsolatos élményeit, valamint személyes emlékeit. A Közös Időnk – 1989 oldalunkon hétről hétre az általa vezetett napló részleteit követhetjük nyomon, modernizálva, blog formájában.
A Múzeumkert rekonstrukciós munkálatai során előkerült állatfajok listája rövid, de izgalmas. A legkönnyebben tisztázható eredetű faj a ló, amelynek maradványai több alkalommal is előkerültek a kert területéről. A csontok legkevesebb négy egyedhez tartoztak, amelyek közül három nagyméretű, 160 cm-t is meghaladó marmagasságú volt. A csontok maguk is robosztusak voltak, rajtuk a nagy testsúlyt megmozgató, jól fejlett izmok erőteljes eredési és tapadási felüteti figyelhetők meg.
A Magyar Nemzeti Múzeum kertjének történetét számos forrásból jól ismerjük, legutóbbi részletes összefoglalóját Debreczeni-Droppán Béla tollából olvashatjuk. [1] Jelen beszámoló mindössze a kert történetének rövid összefoglalására és azok felújításhoz köthető részleteire szorítkozik.
A Vasárnapi Ujság 1859. január 9-i számában jelent meg egy híradás Rosti Pál Nemzeti Múzeumnak szánt ajándékáról:
1937. május 19. és 22. között különleges vendégei voltak fővárosunknak, ugyanis III. Viktor Emánuel olasz király, Heléna királyné, valamint legkisebb lányuk, Mária hercegnő látogatott Budapestre. Négy napos budapesti tartózkodásának során változatos programokon vettek részt. Az uralkodó egyik programjaként megtekintette múzeumunk gyűjteményeit is.
A Múzeumok Éjszakája nevezető program hazánkban 1999-ben indult francia mintára. A franciákkal kapcsolatosan azonban van egy olyan érdekes múzeumi éjszaka, amiről talán most a legaktuálisabb megemlékezni. 123 évvel ezelőtt, 1885 nyarán történt a Nemzeti Múzeumban…
Tisztelettel és köszönettel emlékezünk Hemző Károlyra 90. születésnapja alkalmából.
Hemző Károly (1928. június 11. – 2012. november 5.) meghatározó egyénisége a kortárs magyar fotográfiának, sokan mesterükként tisztelik tudását, precizitását, a fotografált személlyel, témával szembeni alázatát.
