Az aukció idején a dagerrotípia egy későbbi, hozzá nem illő keretben volt, amelyet jól láthatóan szét is bontottak. A Magyar Nemzeti Múzeum főrestaurátora, Sor Zita eltávolította a keretet, a dagerrotípiát óvatosan portalanította, a paszpartut, valamint a képet hordozó ezüstözött rézlemezt korban és színben hozzáillő szalaggal körbefogta, s egy új üveglemezt helyezett a tetejére, mindezzel biztosítva, hogy minél légmentesebb mikrokörnyezetben legyen a dagerrotíp lemez.

A kiállításra való előkészítés munkálatait a következő képsorok mutatják be:

Felnőtt programok megvalósítási lehetőségei múzeumi keretek között |

Az Európai Unió Erasmus + programjának támogatásával múzeumunk partnerként vesz részt az „Adults in museums” projektben 2017 szeptembere és 2018 augusztusa között. Az észtországi koordinátor Parnüi Múzeum mellett partnerként még a Szlovák Nemzeti Múzeum turócszentmártoni intézményi egységei vesznek részt.

A projekt keretében megvalósuló programsorozat második állomásának a Magyar Nemzeti Múzeum budapesti központi épülete adott otthont 2018. február 5. és 8. között. 

 A régészeti genetika legújabb kutatási eredményei |

A Magyar Nemzeti Múzeum kutatója, Fábián Szilvia is részt vesz abban a „Kulturális átalakulások genomikai kutatása a Kárpát-medence 4000 éves őstörténetéből” című nemzetközi kutatási programban, amelynek első eredményei a mai naptól olvashatóak a Nature folyóiratban.

A mai Abony közelében mintegy 5700 évvel ezelőtt élt népesség életmódját, betegségeit vizsgálta egy hazai kutatócsoport, amelynek résztvevője Fábián Szilvia, a Magyar Nemzeti Múzeum kutatója. Eredményeik alapján az elemzett késő rézkori népesség egyik tagján a lepra csonttani tünetei jelentkeztek, amely jelenlegi tudásunk alapján a világ legkorábbi ismert leprás megbetegedése lehet. A palopathológiai elemzés eredményei a PLoS One 2017. október 12-i  számában jelentek meg.