Luxemburgi Zsigmond hosszú, 50 éves uralkodása alatt (1387–1437) egymás után épültek ki a királyi rezidenciák (Visegrád, Buda, Pozsony), melyek az időközben német királlyá, majd császárrá választott uralkodó nagyhatalmát reprezentálták. Zsigmond a világpolitika alakítására törekedett, s ez természetesen hatással volt Magyarország belpolitikájára is. A későgótika kiemelkedő emlékei közül elsősorban egyházi felszerelési tárgyakat, oltáredényeket, öltözékeket mutatunk be. A Zsigmond halálát követő időszakban a török ellenes harcok megszervezése a kormányzóvá választott Hunyadi Jánosra hárult.

Érdekességek:

  • A királyt a magyar bárók 1401-ben Siklóson tartották fogva. A Zsigmond-ellenes liga vezetője a Szent Korona tanácsát irányító Kanizsai János esztergomi érsek volt, ő vesztette el a bal első vitrinben kiállított címeres gyűrűt.
  • Zsigmond és neje, Cillei Borbála királyné által 1408-ban, 22 taggal megalapított Sárkányrend a Szent György által legyőzött sárkányról kapta nevét. A rend tagjai között volt többek között a hírhedt Dracula (Vlad Ţepes havasalfödi vajda) is, akihez a hagyomány a Jankovich-nyerget kapcsolja.
  • Zsigmond német királyként és császárként is kitartott Szent László tisztelete mellett. 1408-ban a saját temetésére vonatkozóan úgy rendelkezett, hogy sírja Szent László nagyváradi sírja mellett legyen. 1437-es csehországi halála után oda is temették, sírjeleit 1755-ben találták meg Nagyváradon.