A Kr. e. 8. századtól a római hódítás idejéig terjedő időszak első felében a Dunától keletre fekvő táj a keleti, sztyeppei kultúrkör részévé vált. Ezeknek a századoknak a jellegzetes emlékei az előkerült szkíta aranyszarvasok. A Dunántúlt ekkor a közép-európai hallstatti kultúrába tartozó lakosság népesítette be. Kézművességük legszebb darabjai a halomsírokban talált festett díszű urnák. A Kr. e. 4. században a mai Magyarország egész területét a kelták hódították meg. Fejlett vasművességükről, ötvösművészetükről a Bátán előkerült bronz vadkanszobrocska is tanúskodik.
Érdekességek:
 
A kelta az egyetlen nép, amely a korszakban nyugat felől érkezett a Kárpát-medencébe.
 
Az elektronból (arany és ezüst ötvözete) domborított szarvasalakok pajzsdíszként szolgáltak. Ha figyelmesen megnézi a tápiószentmártoni szarvast, agancsai között egy másik állat rejtőzik.