A 9. században a Kárpát-medence két részre szakadt. A Dunától keletre az avarok maradékai éltek. A Dunától nyugatra eső terület a Karoling Birodalom fennhatósága alá került, központja Mosaburg (a mai Zalavár) volt. Templomai és palotái alapján a település joggal kapta a „királyi város” elnevezést. A viseleti- és használati tárgyak lakosságának gazdagságáról, sokszínű kultúrájáról tanúskodnak.

Érdekességek:

  • A Konstantinosz (Kirill) által 863 táján a szláv nyelv sajátos hangjaira kifejlesztett írás legkorábbi, kerek betűs, azaz obla glagolica legkorábbi emlékei Mosaburgból ismertek. A jeleket 866–867 táján a tanítványul szegődött hívek, vagy esetleg maguk az oktatók karcolták a palackokra.
  • A mosaburgi Hadrianus mártír-zarándoktemplomban és környékén előkerült festett üvegtöredékek egész Európa egyik legkorábbi, biztosan a 9. század közepe tájára keltezhető, festett ablakainak a maradványai. 
  • Nyugat-Európában a Karoling-időszaktól általánossá válik a páros sarkantyú viselet, és hozzá a díszes – csattal, bújtatóval, szíjvéggel felszerelt – szíjazat. Mosaburgban csak a felnőtt kor kezdetén meghalt nemes ifjakkal temették el a sarkantyújukat, ezért a legtöbb innen ismert sarkantyúgarnitúra kisméretű.