A 895-ben a Kárpát-medencébe érkező magyarok egységbe foglalták a Kárpát-medencét, betelepítették a síkvidéki területeket. Kalandozó hadjárataik nemcsak a törzsi-nemzetségi arisztokráciát juttatták jelentős anyagi javakhoz, de távol is tartották szerveződő országuktól a bizánci és német hódítókat. A 10. század közepétől sikerrel alkalmazkodtak a megváltozott nemzetközi környezethez, s így lehetővé vált számukra, hogy az ezredfordulón megalapítsák a keresztény magyar Királyságot, mely a térség legerősebb állama lett.

Érdekességek: 

  • A ritkaságnak számító tarsolylemezek a fejedelmi hatalom szolgálatában álló előkelők hatalmi jelvénye volt, közülük több elsőrangú ötvösművészeti alkotásnak tekinthető.
  • A gazdag nők ruházatát csüngőtagos díszveretek ékesítették, de fontos leletek az általuk használt aranyozott ezüst rozettás lószerszámdíszek is.
  • Ugyancsak a női viselet részei voltak a palmettákkal, vagy mitikus állatalakokkal díszített hajfonatkorongok. A magyar ötvösök préselt lemezes, ill. öntött áttört változatban is készítették azokat. A nők a hajfonatukba font szalagokon viselték e korongokat.