A régészeti genetika legújabb kutatási eredményei |

Az újkőkor előtt vadászó-gyűjtögető őslakosság élt Európában. Hazánk területén igen kevés régészeti nyomuk maradt, így eddig csak találgatni lehetett, érintkeztek-e a később bevándorló földművesekkel. A Harvard Medical School Genetika Tanszékének és az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának közös eredményei viszont most rávilágítanak a jégkori vadászok és az első európai földművesek genetikai kapcsolataira. 

A Magyar Nemzeti Múzeum kutatója, Fábián Szilvia is részt vesz abban a „Kulturális átalakulások genomikai kutatása a Kárpát-medence 4000 éves őstörténetéből” című nemzetközi kutatási programban, amelynek első eredményei a mai naptól olvashatóak a Nature folyóiratban.

Az új tanulmány célja, hogy modellezze az őskori európai populációk – az őslakos vadászó-gyűjtögetők és a később érkező földművesek – genetikai kapcsolatait, interakcióit. David Reich (Harvard Medical School, Boston) vezetésével a munkacsoport többek között olyan kérdésekre kereste a választ, hogy vajon a földművesek már a vándorlásuk során keveredtek-e az őslakosokkal, illetve hogy hogyan, milyen ütemben történhetett a keveredés a két populáció között Európa különböző vidékein?

DNS-könyvtár készítése az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumában

A korábbi DNS vizsgálatából született eredményekre építve a kutatók tovább vizsgáltak egy-egy sorozat emberi csontmintát a Kárpát-medencéből, a Közép-Elba vidékről és az Ibériai-félszigetről. Az ennek során elemzett 130 humán minta közül 90 Magyarország területéről származik. A hazai mintasort – amely jelenleg a legrészletesebb az egész világ őskori genetikai kutatását tekintve – a magyarországi régész és antropológus szakma és számos múzeum – köztük a Magyar Nemzeti Múzeum – segítségével úgy alakította ki a Régészeti Intézet munkacsoportja, hogy reprezentatív legyen szinte valamennyi újkőkori és rézkori régészeti kultúrára és időszakra, a Dunántúlon és az Alföldön egyaránt.

A Lipson M. & Szécsényi-Nagy A. et al. tanulmány 1b ábrája nyomán készült térkép bemutatja az elemzett Magyarországi minták származási helyét. A minták régészeti kultúrák-korszakok szerint csoportosítottak. http://dx.doi.org/10.1038/nature24476

A Kárpát-medence területén élt emberek adataiból lehetőség nyílt az első olyan kvantitatív modell felállítására és sikeresen tesztelésére, mely a vadászó-gyűjtögető és a földműves népesség keveredésének térbeli és időbeli dinamikáját írja le.

A kutatásnak köszönhetően ma a Kárpát-medencében Kr.e. 6000-3000 között élt emberek genetikai történetét ismerjük legpontosabban az őskorból.  A tanulmány példaként szolgálhat további, hasonlóan részletes adatsorok felállítására más területeken, hogy részleteiben is megismerhessük Európa őskori embereinek íratlan történetét.

Az eredményekről az mta.hu és az mta.btk.hu oldalán lehet bővebben olvasni.