A Magyar Nemzeti Múzeum kutatója, Fábián Szilvia is részt vesz abban a „Kulturális átalakulások genomikai kutatása a Kárpát-medence 4000 éves őstörténetéből” című nemzetközi kutatási programban, amelynek első eredményei a mai naptól olvashatóak a neves természettudományos folyóiratban.

Az új tanulmány célja, hogy modellezze az őskori európai populációk – az őslakos vadászó-gyűjtögetők és a később érkező földművesek – genetikai kapcsolatait, interakcióit. David Reich (Harvard Medical School, Boston) vezetésével a munkacsoport többek között olyan kérdésekre kereste a választ, hogy vajon a földművesek már a vándorlásuk során keveredtek-e az őslakosokkal, illetve hogy hogyan, milyen ütemben történhetett a keveredés a két populáció között Európa különböző vidékein?

DNS-könyvtár készítése az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumában

A Kárpát-medence területén élt emberek adataiból lehetőség nyílt az első olyan kvantitatív modell felállítására és sikeresen tesztelésére, mely a vadászó-gyűjtögető és a földműves népesség keveredésének térbeli és időbeli dinamikáját írja le.

A kutatásnak köszönhetően ma a Kárpát-medencében Kr.e. 6000-3000 között élt emberek genetikai történetét ismerjük legpontosabban az őskorból.  A tanulmány példaként szolgálhat további, hasonlóan részletes adatsorok felállítására más területeken, hogy részleteiben is megismerhessük Európa őskori embereinek íratlan történetét.

Az eredményekről blogunkban, valamint az mta.hu és az mta.btk.hu oldalán lehet bővebben olvasni.