Archívum
2017 XIV./3
Főszerkesztő:
Szilágyi Veronika
Szerkesztő(k):
Bajnóczi Bernadett, Bárány Annamária, Bartosiewicz László, Ilon Gábor, Kasztovszky Zsolt, Kiss Viktória, Lencz Balázs, Molnár Mihály, Péterdi Bálint, Sümegi Pál, Szakmány György, Székely Balázs, T. Biró Katalin, Zöldföldi Judit
Kiadó székhelye:
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
Felelős kiadó:
L. Simon László
Év:
2017
ISSN:
1786271X
Fülszöveg:
Tartalomjegyzék
Use of obsidian during the LGM: case studies from the Pebble Gravettian sites in Hungary / Az obszidián felhasználása a kavicsgravetti leletegyüttesekben: esettanulmányok az utolsó hideg maximum idejéből
Abstract:
A szárazföldi Európában obszidián-forrásokat kizárólag a Kárpát-medencéből: Kelet-Szlovákiából, Északkelet-Magyarországról és Kárpátaljáról ismerünk. Régészeti környezetben a vitatható alsó paleolitikus adatoktól eltekintve az utolsó interglaciálistól biztosnak tekinthető a nyersanyag használata. Az utolsó hidegmaximum idején és az azt követő néhány évezred során Közép Európa jelentős része többé-kevésbé elnéptelenedett, mivel az Alpoktól és a Kárpátoktól északra eső területeken nagyon kevés emberi megtelepedésre utaló nyomot ismerünk. Ugyanakkor Magyarország területéről fontos kavicsgravetti lelőhelyeket ismerünk: a Balatontól délre fekvő Ságváron két jól elkülönült kultúrréteg, a Dunántúl északkeleti részén, Mogyorósbányán három elkülönült települési folt került feltárásra. Végül a Duna-kanyari Szob kőeszközei egészítik ki az iparról alkotott képet. A vizsgált obszidián eszközök jórészt szlovákiai obszidiánból készültek, melyek forrásai a lelőhelyektől több mint 200 km-re esnek. Ugyanakkor a tolcsvai és mádi változatok csak szórványosan fordulnak elő a leletanyagokban. A leletek zömmel a tompított eszközök kialakítására használt mikropengék előállításához kapcsolódnak, melyeket részben magkövekről, részben (technológiai szempontból szintén magkőként értelmezett) árvésőkről választottak le. Ezek mellett néhány eszközt kész formában hoztak be a lelőhelyekre.
Use of obsidian during the LGM: case studies from the Pebble Gravettian sites in Hungary / Az obszidián felhasználása a kavicsgravetti leletegyüttesekben: esettanulmányok az utolsó hideg maximum idejéből
131-142
Mezőlak–Szélmező-Tőzegtelep: egy nem hétköznapi őskori lelőhely / Mezőlak–Szélmező-Peatbog: an unusual prehistoric site
Abstract:
Mezőlak határából, a Marcal folyó melletti tőzegtelepről az évek során folyamatosan kerültek elő szórvány leletek, míg 1939-ben Gallus Sándor régész és Seemayer Vilmos geológus vezetésével kisebb feltárásra is sor került. Ekkor régészeti leletekként fa, állatcsont és kerámia, valamint gazdag faunisztikai és botanikai leletek kerültek be különböző múzeumok gyűjteményeibe. A lelőhelyet a késő rézkori Vučedol kultúra cölöplábas településeként értelmezték a publikációkban, amely Magyarországon egyedülállónak számított akkor és most is. A következő évtizedekben a fejtés során további szórvány leletek kerültek elő a nagy kiterjedésű tőzegtelepről. A szisztematikus topográfiai munkák során Torma István azonban már nem késő rézkorinak, hanem helyesen késő bronzkori Halomsírosnak határozta meg a lelőhelykomplexum egy részét. Jelen tanulmányunkban a megmaradt leletek újraértékelését végeztük el. Megállapítottuk, hogy a mintegy 1 km2 -nyi tőzegtelep lelőhelykomplexumának van egy jégkorszak végi epipaleolit, egy korai mezolit, egy késő bronzkori Halomsíros és egy korai Árpád-kori periódusa is. Feldolgozásunkban új radiokarbon adatokat közlünk. A tőzegesedő terület nyíltvízi halászóhely volt az említett korszakokban, de csak a Halomsíros periódusban van okunk település létrejöttére gondolni.
Mezőlak–Szélmező-Tőzegtelep: egy nem hétköznapi őskori lelőhely / Mezőlak–Szélmező-Peatbog: an unusual prehistoric site
143-184
Avar kori vasművesség az interdiszciplináris kutatások tükrében – Zamárdi-Kútvölgy és Kaposvár-Fészerlak leleteinek archeometriai vizsgálatai / Ironworking of the Avar period in the scope of interdisciplinary research – archaeometrical investigation of th
Abstract:
Interdiszciplináris kutatócsapatunk három éves NKFIH (OTKA) kutatási programot bonyolít le 2015 és 2018 között, amelynek archeometriai szempontból fő színhelyei a Miskolci Egyetem releváns intézetei, illetve egyéb kutatóhelyek is bevonásra kerültek. A kutatás egyik alapvető archeometriai célja az avar kori vasművesség szakmai tevékenységeit teljesen lefedő leletek, továbbá kerámiák, növényi és állati maradványok, komplex, interdiszciplináris jellegű anyagvizsgálata. Régészeti szempontból a kutatás alapvetően Zamárdi-Kútvölgy és Kaposvár-Fészerlak avar kori kohótelepeinek páratlan leletanyagára támaszkodik. A projekt általános célja a régészeti, technikatörténeti és archeometriai-archeometallurgiai jellegű kutatási eredmények felhasználásával az avar kori vasművesség – az ércelőkészítéstől a vastárgyak kialakításáig – minél alaposabb technikai-technológiai, környezeti és életmódbeli feltérképezése, hazai és európai vonatkozásban. Ez a tanulmány a kutatás archeometriai részén belül a salak- és vastárgy-leletek anyagvizsgálatairól – kémiai analízis (XRF, ICP), makro- és mikroszerkezet-vizsgálat (OM, SEM-EDS), ásványösszetétel-vizsgálat (XRD) - illetve a projekt kerámia-petrográfiai és archeobotanikai vizsgálatairól számol be. A vizsgálatokkal az egyes salaktípusok, azok metallurgiai szerepe - ami által a lelőhelyek technológiai jellege is jól beazonosítható - illetve az avarok által alkalmazott alapvető kovácsolási módszerek meghatározhatóak lettek.
Avar kori vasművesség az interdiszciplináris kutatások tükrében – Zamárdi-Kútvölgy és Kaposvár-Fészerlak leleteinek archeometriai vizsgálatai / Ironworking of the Avar period in the scope of interdisciplinary research – archaeometrical investigation of th
185-202
Könyvismertetés (Bede Ádám: Kurgánok a Körös–Maros vidékén… Kunhalmok tájrégészeti és tájökológiai vizsgálata a Tiszántúl középső részén. Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 2016. p. 150)
203-206