A Magyar Nemzeti Múzeum és főként környezete, a Múzeumkert, amely szerelmi találkahely is volt egyben, sokat tudna mesélni  régi idők szerelmeiről. Magában az épületben is szövődtek regénybe illő kapcsolatok, ezek közül a legismertebb a híres múzeumigazgató, Pulszky Ferenc lánya, Polyxéna és az Érem- és Régiségtár  vezetője, Hampel József szerelme, amely végül egy csodálatos házasságban és egy boldog nagy családban teljesedett be.

A farsangi időszak telis tele van szerelemmel. Az elmúlt századokban télvíz idején tartották a legtöbb esküvőt és rendezték az ismerkedéshez szinte nélkülözhetetlen bálokat is. A nagyböjt kezdete előtti időszak lázas várakozást és szüntelen készülődést jelentett a hajadon lányok és édesanyák számára, ámde jeges rémülettel töltötte el az édesapákat, különösen akkor, amikor meglátták a báli ruhák és kellékek számláit. Egy kis izgalom az úriembereknek is jutott, különösen azoknak, akik a bálok rendezőbizottságában is szerepet kaptak.

Február 14. Szent Cirill és Szent Metód, Európa társ-védőszentjeinek ünnepe

A mai Zalavár község határában, a Várszigeten a 830-as évek végén született Mosaburg – azaz Mocsárvár.

A Vársziget (Google 2009: műholdfelvétel)

Egy évvel az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően létrejött a horvát-magyar kiegyezés is, amelyet az 1868. évi XXX. törvény kodifikált „Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok közös alaptörvényeként”. A jogszabály hangsúlyozta, hogy „Horvát- és Szlavonországok századok óta, mind jogilag, mind tettleg, Sz.-István koronájához tartoztak. (…) Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok egy és ugyanazon állami közösséget képeznek, mind az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok, mind más országok irányában.”