A Pásztortűz című kolozsvári folyóirat kapcsolata a Magyar Nemzeti Múzeummal, néhány fénykép-illusztráció tükrében

Bizonyos feltételek mellett, idővel megváltozhat a korróziós folyamatoknak ellenálló arany megjelenése. Ennek egyik oka lehet az ötvözéshez használt más fémek jelenléte, mert valójában ezek a fémek képeznek új fémvegyületeket. Az aranyötvözet annál inkább hajlamos ezekre a folyamatokra, minél alacsonyabb finomságú, tehát minél magasabb az ötvöző fémek aránya. A bakodpusztai leletek karperecpárjánál azokon a területeken történt ilyen változás, ahol a forrasztáshoz használt fémek helyileg megváltoztatták az arany ötvözetét.

A Fővárosi Lapok tudósítója nem mindennapi „főúri nászról” adott hírt olvasóinak, 1886. 09. 12-én. Gróf Edelsheim-Gyulai Lipót (1863–1928) egy nappal korábban fogadott örök hűséget Odescalchi Irma hercegnőnek (1863–1924). Az előkelő násznép a Magyar Nemzeti Múzeum mellett húzódó Sándor utcába (ma: Bródy Sándor u.) igyekezett, szikrázó ékszerekben tündöklő hölgyek, díszmagyarba öltözött férfiak egész serege szállt le az előkelő Degenfeld-palota előtt (ma: Bródy Sándor u. 14.) a hosszú sorokban érkező bérkocsikról.

A Petőfi-kő a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőzetének oldalfalából

A Múzeumkertben március tizenötödike ünnepe alkalmából a Nemzeti Múzeum kiállítja az épület nagy lépcsőzetének északi oldalfalából – mellvédjéből vagy építészeti megnevezése szerint: pofafalából – származó eredeti követ, amelyen egykor Petőfi és több márciusi ifjú is állhatott, szónokolhatott 1848-ban. Ennek kapcsán a korabeli források alapján górcső alá vesszük azt a helyet, amely szó szerint legendássá vált a magyar történelemben.