Decemberben a múzeum is felölti ünnepi arcát. Visszarepülünk 18-19. századi Magyarországra, hogy megismerjük, hogyan ünnepeltek akkor a családok.

Decemberben a múzeum is felölti ünnepi arcát. Visszarepülünk 18-19. századi Magyarországra, hogy megismerjük, hogyan ünnepeltek akkor a családok.

Milyen terek, milyen emberi és szakmai kapcsolatok formálták az ifjú Kertészt? Mire és miért használhatta a kamerát? Hogyan mozdult ki a rá váró életlehetőségek közül, és hogyan változtatta meg érzékelésének határait a háború, a természetben töltött idő, végül a fényképezés?

A kelta világot megidéző vaskori régészeti sétánk a Gellért-hegy északi lábától indul, és a Kr. e. 1.

Mit jelentett fényképező amatőrnek lenni a 20. század elején és miben különböztek az ún. knipszerektől (’gombnyomogatóktól’)? Milyen technikai változások tették lehetővé, hogy a fényképezés szélesebb körben is elterjedjen?

A Nemzeti Múzeum állandó kiállításában a magyar történelem ikonikus plakátjai közül szemezgetünk. Vajon milyen történetek rejtőznek a plakátok mögöttük, és miért vált némely plakát egy-egy korszak szimbólumává?

A múzeumokban őrzött tárgyak sokszor hiányosak, töredezettek, véletlenül vagy szándékosan megrongálódtak az évszázadok alatt. Tárlatvezetésünk ezekre a hiányokra fókuszál. Megnézzük, hogy egy-egy tárgy mit mond magáról hiányán keresztül.

A hosszú 19. század eseményei napjainkig meghatározó szereppel bírnak. Sokszor nem is tudjuk, hogy egy-egy eszme, vagy művészeti alkotás ebből a századból ered.

A Magyar Nemzeti Múzeum szeptember 22-én záruló Kertész / Kópiák című kiállítása André Kertész korai vintázsait tárja a közönség elé.