Kubinyi Ágoston

Besztercebányai és debreceni középiskolai évek után a pesti egyetemen filozófiai, növénytani, diplomatikai, numizmatikai és archeológiai tanulmányokat folytatott. Ennek befejezése után Pesten, a nádori ítélőmester mellett látott el táblai jegyzői feladatokat. A Pest-Budán töltött évek során megismerkedett a kor irodalmi és tudományos életének jeles személyiségeivel. 1821-ben Balassagyarmaton Nógrád megye aljegyzőjeként, majd főbiztosaként folytatta hivatali pályáját. Az 1830-as években az evangélikus egyház világi gondnoka, majd iskolafelügyelője lett, aki alá száztíz iskola tartózott.

1843-ban József nádor a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójává nevezte ki. Az intézményt ezután több mint negyedszázadon keresztül ő vezette. 1848. március 15-én a Nemzeti Múzeum előtti nevezetes népgyűlésen Petőfi neki adta át a Nemzeti dal első, dedikált példányát. A szabadságharc alatt nagy szerepe volt abban, hogy a Múzeum gyűjteményei sértetlenek maradtak. Igazgatóságához több meghatározó fejlesztés fűződik: alatta szerveződött múzeumi képtárrá az 1836-ban Pyrker János László egri érsek által adományozott jelentős képgyűjtemény és gyarapodott kortárs festők alkotásaival; fejeződött be a ma is álló múzeumpalota építkezése és történt meg annak berendezése. A Nemzeti Múzeum környékének parkosítása, a Múzeumkert létrejötte is az ő korszakára esett. Ez utóbbi nagyrészt az ő kitartásának volt köszönhető, hiszen miután állami támogatást nem sikerül szerezni e célra, közadakozást indított, majd jótékonysági koncerteket is szervezett a Múzeum dísztermében. Ennek következményeként 1851 és 1865 között a Múzeum díszterme lett Pest legjelentősebb koncertterme, ahol a Magyar Filharmóniai Társaság Erkel Ferenc vezényletével első évadait tartotta. A Nemzeti Múzeum épülete az ő igazgatósága idején vált az ország házává is, hiszen 1861-ben és 1865-ben a képviselőház, 1848-ban, majd 1867-től  az új Parlament felépüléséig a felsőház ülésezett a Múzeum dísztermében. Bármilyen nehéz helyzetben is, de Kubinyi szervezőképességének köszönhetően az addig rendezetlen, sok évig a látogatók elől is elzárt gyűjtemények rendezett módon megnyíltak a nagyközönség számára. Kubinyi azonban nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatásában és szervezésében elért eredményeivel írta be nevét a hazai tudománytörténetbe, hanem a Múzeum falain kívüli tudományszervező szerepével is.

Az 1840-es évektől ugyanis nem nagyon van olyan kulturális és tudományos kezdeményezés, amelyhez részben vagy egészben ne lett volna köze. Már az 1840-es évek elején a magyar tudományosság egyik fő szervezőjévé lép elő. 1841-től például alelnöke a Bene Ferenc orvosdoktor által életre hívott Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának. Emellett 1841-ben alelnökévé választotta a Magyar Természettudományi Társulat is, melynek megszervezésében komoly szerepet játszott. (Később a Társulat elnökévé is megválasztotta.) Hasonlóan elévülhetetlen érdemeket szerzett a Magyarhoni Földtani Társulat megalapításában, melynek első elnöke lett. Ekkor már több külföldi tudományos társaság tagjának mondhatta magát. A Magyar Tudományos Akadémia 1843-ban tiszteleti, majd igazgató tagjává választotta. 1845-ben királyi tanácsos lett. 1861-ben az első magyar nyelvű szabadkőműves-páholy, a Szent István Páholy alapító tagja. Kubinyi nemzeti érzelmű konzervatív, aki politikai szerepet sem a szabadságharc idején, sem később nem vállalt. Testvére, Ferenc régész, műtörténész viszont 1833-tól országgyűlési követ és a szabadelvű reformellenzék jelentős politikusaként szerepelt a hazai közéletben. Kubinyi Ágoston bár történeti, régészeti és néprajzi tárgyú munkákat is írt, a tudománytörténet elsősorban természettudósnak tartja. 1842-ben jelent meg legjelentősebb önálló kötete Magyarországi mérges növények címmel.