Horvát István

Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában folytatta. A gimnázium elvégzése után a pesti egyetemen bölcseletet és jogtant hallgatott. 1805 augusztusában szerzett ugyanott bölcsészdoktori oklevelet. 1802-től Ürményi József országbíró fiainak házitanítója volt. 1808 novemberében végleg Pestre költözött, ahol az egyetem elnöki jegyzőjévé nevezték ki. A következő évben Ürményi országbíró titkára lett és az is maradt egészen 1820. június elsejéig. Hivatalos elfoglaltságai mellett tevékenyen részt vett a korabeli Pest-Buda irodalmi életében. Többszöri eredménytelen felterjesztés után József nádor 1815. december 7-én nevezte ki a Nemzeti Múzeum könyvtárának őrévé, mely hivatalát 1816. január elsején foglalta el. 1823 novemberétől a pesti egyetemen az oklevél-, a pecsét- és címertan tanára lett, majd 1830-tól a magyar nyelv és irodalom, valamint a tollvezetés oktatója. Emellett 1840-től 3 évig az egyetem dékáni tisztségét is viselte. Az egyetem egyik legnépszerűbb tanára volt, tanítványai lelkesedtek érte (köztük, az egyik leghíresebb: Vasvári Pál).

Elsősorban történész volt, de számos nyelvészeti és irodalomtörténeti munkát is jegyzett. A magyar mellett az egyetemes történelem, illetve a jogtörténet kérdései is foglalkoztatták.

Horvát részt vett a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében, mint a szervezőbizottság tagja és jegyzője, de elvi ellentét miatt kivált a testületből és később a neki megajánlott akadémiai tagságot sem fogadta el. 1833-tól 4 éven át szerkesztette a kor első számú magyar tudományos lapját, a Tudományos Gyűjteményt. 1837-től azonban már nem volt a szerkesztői munkára ideje, mert a Magyar Nemzeti Múzeum első számú vezetője lett. Korabeli elismertségét jelzi, hogy az országgyűlés 1836-ban, Deák Ferenc javaslatára – a magyar kultúrtörténetben talán egyedülálló módon – 2000 forintos évi kereset-kiegészítést szavazott meg a javára, hogy ne kelljen anyagi gondokkal küszködnie, hanem csak a tudományoknak élhessen. 

Megbízott igazgatói időszakára (1837–1843) esik a ma is álló klasszicista múzeumpalota építkezésének döntő része. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az 1838-as nagy pesti árvíz idején abban, hogy sikerült a Múzeum gyűjteményeit megmenteni.

Életének utolsó évében már sokat betegeskedett. Még megélte, hogy egyetemi tanszékének fia, Horvát Árpád lett a helyettese, majd nem sokkal ezután 1846. június 13-án elhunyt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Gazdag, 30 ezer kötetes könyvtárát József nádor még Horvát életében meg akarta szerezni a Múzeum számára. Végül 1851-ben, évekkel halála után, került be a Nemzeti Múzeumba a nagyszámú értékes kéziratot és oklevelet is tartalmazó könyvtári gyűjtemény.