Nem köztudott, hogy térhatású, háromdimenziós fényképek az első világháború idején is készültek. A térhatású fényképeket száz évvel ezelőtt sztereofényképeknek nevezték. A sztereofényképezés a fotográfia kezdeteitől jelen volt a képkészítési technikák között, s Magyarországon 1914-ig két népszerűségi csúcson is túljutott.

Károly Ferenc József trónörökös (a későbbi IV. Károly király) a csatamezőn kitüntetéseket oszt a katonáknak. Ismeretlen helyen, 1914-1915, Neue Photographische Gesellschaft. Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye (A sztereofénykép térhatása visszaadható az „animált gif” fájl segítségével)

A sztereofénykép kettő, egymástól kissé eltérő képből áll, amelyeket az emberi szem állásának megfelelően két különböző szögből vettek fel ugyanarról a tárgyról. Ha a képpárt egy sztereonéző készüléknek nevezett szerkezetbe helyezve szemléljük, a két kép egyetlen térhatású, háromdimenziós képpé olvad össze az emberi agyban. A 19-20. század fordulóján a sztereofénykép-sorozatokat tömegesen gyártotta és forgalmazta számos cég – például az amerikai Underwood & Underwood (1882–1923), a Keystone View Company (1892–1970) és a német Neue Photographische Gesellschaft (1894–1922). A térélményt nyújtó képek különleges, ám nem túl drága szórakozásnak számítottak. Sokan megvették és gyűjtötték a külföldi országokat bemutató sztereofényképeket, mert ezek nézegetése a sztereoszkóp szerkezetben – különösen, ha a készülék olyan zárt konstrukció volt, amely kizárta a periférikus látást, vagyis a külvilágot – azt az érzetet kelthette az emberben, mintha ő maga is ott lenne a megörökített helyszínen vagy jelenetben. A sztereofotográfiák fénykora az 1910-es évek végén leáldozott, akkorra a képes magazinok és újságok, a mozgókép gyorsabban és lebilincselőbben tájékoztatták a nagyközönséget a világ történéseiről.

A Nagy Háború hadszíntereiről, eseményeiről beszámoló plasztikus képek még nagy érdeklődésre tarthattak számot. Erre alapozva a német, brit és amerikai cégek világháborús sztereofénykép-sorozatokat állítottak össze és árusítottak a képi információkra éhes nagyközönségnek.

Német vadász mint őrszem a lövészárokban

A Magyar Nemzeti Múzeum, közösen Felvinczi Sándor magángyűjtővel Nézőpontok. Térhatású fényképek a Nagy Háborúból címmel időszaki kiállítást mutatott be 2014. december 19. és 2015. február 15. között. A kiállítás jelenleg vándorol: a budapesti bemutató után immár a 10. helyszínen, Marosvásárhelyen várja a látogatókat. A Nézőpontok kiállításban látható képeket a német Neue Photographische Gesellschaft (NPG) száz képet tartalmazó Világháború 1914–16. sorozatából, az amerikai Keystone View Company 1923-ban kiadott háromszáz darabos sorozatából, valamint privát fényképezők nem közlésre szánt, szabadabb témaválasztású sztereofelvételeiből válogattuk.

A kiállítás eddigi állomásai:
2014. december 19 – 2015. február 15.  Magyar Nemzeti Múzeum
2015. március 6 – április 26. Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum
2015. május 14 - augusztus 30. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum.
2015. október 22 - 2016. január 30. Szentes, Koszta József Múzeum
2016. február 18 - május 30. Nagyatád, Városi Múzeum
2016. november 3 – 2017. január 31. Pozsony, Szlovák Nemzeti Múzeum, Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma
2017. március 17 – május 24. Gyergyószentmiklós, Tarisznyás Márton Múzeum
2017. június 22 – július 30. Székelyudvarhely, Haáz Rezső Múzeum
2017. augusztus 3 – október 1. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum
2017. november 27 – 2018. február 25. Marosvásárhely, Kultúrpalota