A terem jobb oldalán az oszmánok vazallusaként is belső önállóságát őrző, a Habsburg királyok hatalmát gyakran ellensúlyozó Erdélyi fejedelemséget idézik a kiállított tárgyak. A fejedelmek portréi alatt személyükhöz kötődő tárgyakat találunk, a családi kincsek közül pedig Brandenburgi Katalin díszruhája és Apafi György késő reneszánsz szarkofágja a terem ékességei.
A terem bal oldalán a Magyar Királyság élete elevenedik meg. A tárlók az ellenreformáció sikereire, a jelentős felvidéki bányaművelésre, a céhes iparra és a habánok kézművességére utalnak.

Érdekességek:

  • A habánok német nyelvű, közösségi életet élő keresztény vallási csoport tagjai voltak, akik az üldöztetések elől költöztek a királyi Magyarországra, majd később Erdélybe. A fehér és kék ónmázas kerámia készítésének titkait sokáig ők őrizték.
  • Európában az Erdélyi fejedelemség iktatta elsőként törvénybe a vallásszabadságot.
  • Báthory István fejedelmet az utókor az egyik legnagyobb lengyel királyként tartja számon.
  • I. Rákóczi György tömör arany kelyhet adományozott a kolozsvári Farkas utcai templomnak.
  • Brandenburgi Katalin nemcsak szépségéről volt híres, hanem rövid ideig Erdély fejedelme is volt.
  • Az ellenreformáció előtt Magyarország lakosságának mintegy 90%-a protestáns volt.
  • A Nádasdy-serleg kelyhe egy darab vörös achátból készült.