Óngyűjtemény

Történeti Tár

A történelmi Magyarország újkortól napjainkig terjedő időszakából származó emlékek tára.

A Magyar Nemzeti Múzeum Óngyűjteménye a magyarországi ónművesség egész történetét reprezentáló gyűjtemény. Legnagyobb részét asztali edények és céhedények teszik ki, de találhatók itt szakrális tárgyak, patikaedények, űrmértékek is. A gyűjtemény leginkább vásárlások révén gyarapodik. A nagyobb műgyűjtők közül érdemes megemlítenünk Szalay Ágoston nevét, akinek óngyűjteménye főként céhkannákban bővelkedik. Az ő kollekcióját 1877-ben vásárolta meg a Nemzeti Múzeum. Ernst Lajos híres műgyűjteményéből pedig négy 17. századi ónedényt vásárolt meg az intézmény.

Az asztali edények nagy részét teszik ki az italok felszolgálására használt ónkannák. A magyarországi ónművészet legvirágzóbb központjai az erdélyi szász városok, valamint a felső- és alsó-magyarországi városok voltak a 16-18. században. Mindhárom terület ónművességének emlékei megtalálhatók az ónkannák között, melyeket finom vésett díszítésük, a reneszánsz ornamentika (állatok, olaszkorsós motívum, különféle kerti virágok) gazdag és változatos alkalmazása tesz egyedivé. A folyadéktárolásra használt palackokon szintén visszaköszönnek ezek a motívumok.

A tálak, tányérok között található öt nürnbergi domborműves (ún. Edelzinn) edény, melyek a 17. században Európa-szerte elterjedtek; Magyarországon gyakran kenyérosztó tányérként használták őket a református templomokban. A nagyméretű céhkannák legszebbike a gölnicbányai (ma: Gelnica, Szlovákia) csizmadiák 1524-ben öntött kannája, mely a múzeum állandó kiállításán tekinthető meg. Sziléziai mester munkája. A kannatesten két sorban vésett fülkékben álló női ill. férfiszentek alakjai metszet-előképek nyomán készültek. A céhek városuk elöljáróinak rendszerint újévi ajándéktállal kedveskedtek. Ezekből a tálakból is szép sorozatot őriz az Óngyűjtemény.

Az egyházi használatú edények közül figyelmet érdemel a körmöcbányai evangélikusok kannája, melynek testén II. Gusztáv Adolf svéd királynak (1611-1632), a harmincéves háború egyik hősének mellképe látható. A patikák felszereléséhez évszázadokon át hozzátartoztak az óntégelyek, melyekből a múzeum 18-19. századi darabokat őriz. Külön színfoltjai a gyűjteménynek a gazdag vésetű kannák, tálak között a díszítetlen űrmérték-készletek.

Az Iparművészeti Múzeum megalakulásakor a gyűjtemény számos darabja került át az új intézménybe. Jelenlegi helyükön azok a darabok maradtak, melyeket akkor a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjtőkörébe illőnek ítéltek, tehát a történelmi Magyarország területén készült, a hazai ónművességet bemutató edények. Valaha a gyűjtemény része volt Raffael Donner két angyalszobra, melyek egykor a pozsonyi Szent Márton templom főoltárának két oldalán állottak. Az oltár lebontásakor, 1875-ben megvásárolt szobrokat a Nemzeti Múzeum 1976-ban adta a át a Magyar Nemzeti Galériának.