Éremtár
Az Éremtár alapját a múzeumalapító, gróf Széchényi Ferenc mintegy két és félezer darabos gyűjteménye képezi.
Antik éremgyűjtemény (görög, kelta, római, bizánci pénzek és érmek)
A Kárpát-medencében egykor élt kelta és más protohisztorikus népek pénzei közel 6000 darabos egységet alkotnak. A gyűjtemény többségét a kelta érmek teszik ki, de megtalálhatóak benne a bizánci pénzek mintájára hazánk területén készített veretek is. Az antik gyűjtemény kiemelkedő együttese a közel 10 000 példányból álló görög éremanyag. Legjelentősebb tételeit a hazánk területére zsákmány és/vagy kereskedelmi kapcsolatok révén eljutott és itt előkerült darabok alkotják, de az ajándékoknak és a szisztematikus fejlesztésnek köszönhetően a görög numizmatika minden jelentős csoportját képviseli egy-egy sorozat.
A közel 70 000 darabos római pénzgyűjtemény kisebb része köztársaság-kori, nagyobb része császárkori veret. Az anyag több mint negyede lelőhelyek szerinti zárt egységekben van elraktározva. A bizánci pénzek mintegy 3000 darabos gyűjteményének túlnyomórésze a hazánk területén előkerült leletekből származik, legértékesebb egysége az 1439 darab arany solidusból álló szikáncsi éremkincs.
Kezelői: Vida István és dr. Torbágyi Melinda
19
Krasznai aranyrudak
A 367–375 közötti években készült aranyrudak a sirmiumi római pénzverde arany készletéhez tartoztak, amelyek valószínűleg a gótok zsákmányaként kerültek Erdélybe. Ott viszont már a hunok elől menekülő gótok rejthették el őket a Bodzai-szoros környékén.
1887-ben földmunkák során találtak rájuk.
Kelta kisezüst
A Dessewffy-gyűjteménnyel került az Éremtárba ez a drachma méretű máig egyedülálló kis érem, melynek lelőhelye Esztergom környékén volt. A kelta művészet sajátos vonásait tükröző előlapon egy harcos feje látható, feltehetően az ő sisakját díszíti az apró vadkan figura, a kelták „szent” állata.
Kelta kisezüst
A Dessewffy-gyűjteménnyel került az Éremtárba ez a drachma méretű máig egyedülálló kis érem, melynek lelőhelye Esztergom környékén volt. A kelta művészet sajátos vonásait tükröző előlapon egy harcos feje látható, feltehetően az ő sisakját díszíti az apró vadkan figura, a kelták „szent” állata.
Kelta kisezüst – Tótfalusi típus
1903 őszén került elő egy mintegy 2,5 kg ezüstérmét tartalmazó kincslelet, melyből jó néhány példány közgyűjteménybe, így a Nemzeti Múzeumba is került. Az átlag 2,5 g-s érmék talán a Pozsony környéki boius törzs veretei közé tartoznak, és valamikor a Kr.e. 1. század első felében készülhettek. Jellegzetességük a hátlapon látható ló, melynek hátán többnyire már nem harcos ül, hanem különböző más alakok: madár vagy geometrikus figurák („S”, kerék).
Kelta kisezüst – Tótfalusi típus
1903 őszén került elő egy mintegy 2,5 kg ezüstérmét tartalmazó kincslelet, melyből jó néhány példány közgyűjteménybe, így a Nemzeti Múzeumba is került. Az átlag 2,5 g-s érmék talán a Pozsony környéki boius törzs veretei közé tartoznak, és valamikor a Kr.e. 1. század első felében készülhettek. Jellegzetességük a hátlapon látható ló, melynek hátán többnyire már nem harcos ül, hanem különböző más alakok: madár vagy geometrikus figurák („S”, kerék).
Traianus sestertius
Az érem hátlapján megjelenő hidat néha tévesen a damaszkuszi Apollodórosz által 103 és 105 között épített Duna-híddal azonosítják. Ezt a Vaskaputól keletre építtette Traianus, hogy a dák háború során a csapatok átkelését és az utánpótlás biztosítását megkönnyítse. Az érme valójában a Róma városi Pons Cestiust ábrázolja, amelyet Traianus talán felújíttatott.
Traianus sestertius
Az érem hátlapján megjelenő hidat néha tévesen a damaszkuszi Apollodórosz által 103 és 105 között épített Duna-híddal azonosítják. Ezt a Vaskaputól keletre építtette Traianus, hogy a dák háború során a csapatok átkelését és az utánpótlás biztosítását megkönnyítse. Az érme valójában a Róma városi Pons Cestiust ábrázolja, amelyet Traianus talán felújíttatott.
Hadrianus sestertius
Uralkodása során Hadrianus sokat utazgatott a Birodalom különböző provinciáiban, s ezekről az utazásokról az érmék is hírt adtak, a Birodalom békéjét és a császár gondosságát hangsúlyozva. Ezen a 132 és 134 közé keltezhető érmén feltehetően utolsó, balkáni utazása jelenik meg.
Hadrianus sestertius
Uralkodása során Hadrianus sokat utazgatott a Birodalom különböző provinciáiban, s ezekről az utazásokról az érmék is hírt adtak, a Birodalom békéjét és a császár gondosságát hangsúlyozva. Ezen a 132 és 134 közé keltezhető érmén feltehetően utolsó, balkáni utazása jelenik meg.
Faustina Maior denarius
Felesége 141-ben bekövetkezett halála után Antoninus Pius uralkodása hátralévő húsz évében nagy mennyiségben veretett pénzt az istennővé lett császárnénak. Az AETERNITAS felirat Faustina emlékének örökkévalóságára, a Fortuna-ábrázolás pedig a sors kiszámíthatatlanságára utal.
Faustina Maior denarius
Felesége 141-ben bekövetkezett halála után Antoninus Pius uralkodása hátralévő húsz évében nagy mennyiségben veretett pénzt az istennővé lett császárnénak. Az AETERNITAS felirat Faustina emlékének örökkévalóságára, a Fortuna-ábrázolás pedig a sors kiszámíthatatlanságára utal.
Severus Alexander sestertius
A hajóorra lépő, sceptrumot és parazoniumot tartó Virtus a legfontosabb császári, hadvezéri erényeket: a bátorságot és katonai erőt jelenítik meg, amelyek megléte elengedhetetlen volt ahhoz, hogy valaki uralkodásra alkalmas legyen, hogy a Birodalom népét oltalmazza.
Severus Alexander sestertius
A hajóorra lépő, sceptrumot és parazoniumot tartó Virtus a legfontosabb császári, hadvezéri erényeket: a bátorságot és katonai erőt jelenítik meg, amelyek megléte elengedhetetlen volt ahhoz, hogy valaki uralkodásra alkalmas legyen, hogy a Birodalom népét oltalmazza.
Florianus-antoninianus
Florianus az előző császár, Tacitus féltestvére volt, aki a katonai anarchia korában, Tacitus halála után foglalta el a trónt. A keleti hadsereg azonban Probust választotta meg. Probus, bár kisebb haderővel rendelkezett, tapasztaltabb katona volt. Csatájukban Florianus sikertelenségét látván saját katonái gyilkolták meg. Uralkodása mindössze 88 napig tartott. Az antoninianusuk – két denarius értékű ezüstpénzek – nemesfémtartalma a gazdaságilag is megrendült birodalomban ekkor 4–5% volt.
Florianus-antoninianus
Florianus az előző császár, Tacitus féltestvére volt, aki a katonai anarchia korában, Tacitus halála után foglalta el a trónt. A keleti hadsereg azonban Probust választotta meg. Probus, bár kisebb haderővel rendelkezett, tapasztaltabb katona volt. Csatájukban Florianus sikertelenségét látván saját katonái gyilkolták meg. Uralkodása mindössze 88 napig tartott. Az antoninianusuk – két denarius értékű ezüstpénzek – nemesfémtartalma a gazdaságilag is megrendült birodalomban ekkor 4–5% volt.
Alexander follis
L. Domitius Alexander 308-ban lázadt fel Africában Maxentius uralma ellen, s felvette a császári címet. Carthagóban arany és bronzpénzeket is veretett. Follisának hátlapján katonai ruhában globuson álló Victoriát és sceptrumot tartava sikeres hadvezérként ábrázolják, a ROMAE AETERNAE felirat arra utal, hogy az egész Római Birodalom uralkodójának tekintette magát.
Alexander follis
L. Domitius Alexander 308-ban lázadt fel Africában Maxentius uralma ellen, s felvette a császári címet. Carthagóban arany és bronzpénzeket is veretett. Follisának hátlapján katonai ruhában globuson álló Victoriát és sceptrumot tartava sikeres hadvezérként ábrázolják, a ROMAE AETERNAE felirat arra utal, hogy az egész Római Birodalom uralkodójának tekintette magát.
I. Constantinus AE3
A Diocletianus pénzreformját követően 4. századra a római pénzverés gyökeresen átalakult, a kisméretű bronzpénzek váltak a legjellemzőbb címletté, amiket hihetetlen mennyiségben készítettek a birodalom számos pénzverdéjében. A címletek elnevezése nem ismert, ezért méretük alapján osztályozzuk ezeket (AE1–AE4). A keresztény jelképek I. Constantinus uralkodástól jelennek meg az pénzeken, mint ezen az érmén a jobb mezőben feltűnő kereszt, ezek azonban ekkor még a verdejegyek és nem az éremképek részét képezik.
I. Constantinus AE3
A Diocletianus pénzreformját követően 4. századra a római pénzverés gyökeresen átalakult, a kisméretű bronzpénzek váltak a legjellemzőbb címletté, amiket hihetetlen mennyiségben készítettek a birodalom számos pénzverdéjében. A címletek elnevezése nem ismert, ezért méretük alapján osztályozzuk ezeket (AE1–AE4). A keresztény jelképek I. Constantinus uralkodástól jelennek meg az pénzeken, mint ezen az érmén a jobb mezőben feltűnő kereszt, ezek azonban ekkor még a verdejegyek és nem az éremképek részét képezik.
Krasznai aranyrudak
A 367–375 közötti években készült aranyrudak a sirmiumi római pénzverde arany készletéhez tartoztak, amelyek valószínűleg a gótok zsákmányaként kerültek Erdélybe. Ott viszont már a hunok elől menekülő gótok rejthették el őket a Bodzai-szoros környékén.
1887-ben földmunkák során találtak rájuk.
Kelta kisezüst
A Dessewffy-gyűjteménnyel került az Éremtárba ez a drachma méretű máig egyedülálló kis érem, melynek lelőhelye Esztergom környékén volt. A kelta művészet sajátos vonásait tükröző előlapon egy harcos feje látható, feltehetően az ő sisakját díszíti az apró vadkan figura, a kelták „szent” állata.
Kelta kisezüst
A Dessewffy-gyűjteménnyel került az Éremtárba ez a drachma méretű máig egyedülálló kis érem, melynek lelőhelye Esztergom környékén volt. A kelta művészet sajátos vonásait tükröző előlapon egy harcos feje látható, feltehetően az ő sisakját díszíti az apró vadkan figura, a kelták „szent” állata.
Kelta kisezüst – Tótfalusi típus
1903 őszén került elő egy mintegy 2,5 kg ezüstérmét tartalmazó kincslelet, melyből jó néhány példány közgyűjteménybe, így a Nemzeti Múzeumba is került. Az átlag 2,5 g-s érmék talán a Pozsony környéki boius törzs veretei közé tartoznak, és valamikor a Kr.e. 1. század első felében készülhettek. Jellegzetességük a hátlapon látható ló, melynek hátán többnyire már nem harcos ül, hanem különböző más alakok: madár vagy geometrikus figurák („S”, kerék).
Kelta kisezüst – Tótfalusi típus
1903 őszén került elő egy mintegy 2,5 kg ezüstérmét tartalmazó kincslelet, melyből jó néhány példány közgyűjteménybe, így a Nemzeti Múzeumba is került. Az átlag 2,5 g-s érmék talán a Pozsony környéki boius törzs veretei közé tartoznak, és valamikor a Kr.e. 1. század első felében készülhettek. Jellegzetességük a hátlapon látható ló, melynek hátán többnyire már nem harcos ül, hanem különböző más alakok: madár vagy geometrikus figurák („S”, kerék).
Traianus sestertius
Az érem hátlapján megjelenő hidat néha tévesen a damaszkuszi Apollodórosz által 103 és 105 között épített Duna-híddal azonosítják. Ezt a Vaskaputól keletre építtette Traianus, hogy a dák háború során a csapatok átkelését és az utánpótlás biztosítását megkönnyítse. Az érme valójában a Róma városi Pons Cestiust ábrázolja, amelyet Traianus talán felújíttatott.
Traianus sestertius
Az érem hátlapján megjelenő hidat néha tévesen a damaszkuszi Apollodórosz által 103 és 105 között épített Duna-híddal azonosítják. Ezt a Vaskaputól keletre építtette Traianus, hogy a dák háború során a csapatok átkelését és az utánpótlás biztosítását megkönnyítse. Az érme valójában a Róma városi Pons Cestiust ábrázolja, amelyet Traianus talán felújíttatott.
Hadrianus sestertius
Uralkodása során Hadrianus sokat utazgatott a Birodalom különböző provinciáiban, s ezekről az utazásokról az érmék is hírt adtak, a Birodalom békéjét és a császár gondosságát hangsúlyozva. Ezen a 132 és 134 közé keltezhető érmén feltehetően utolsó, balkáni utazása jelenik meg.
Hadrianus sestertius
Uralkodása során Hadrianus sokat utazgatott a Birodalom különböző provinciáiban, s ezekről az utazásokról az érmék is hírt adtak, a Birodalom békéjét és a császár gondosságát hangsúlyozva. Ezen a 132 és 134 közé keltezhető érmén feltehetően utolsó, balkáni utazása jelenik meg.
Faustina Maior denarius
Felesége 141-ben bekövetkezett halála után Antoninus Pius uralkodása hátralévő húsz évében nagy mennyiségben veretett pénzt az istennővé lett császárnénak. Az AETERNITAS felirat Faustina emlékének örökkévalóságára, a Fortuna-ábrázolás pedig a sors kiszámíthatatlanságára utal.
Faustina Maior denarius
Felesége 141-ben bekövetkezett halála után Antoninus Pius uralkodása hátralévő húsz évében nagy mennyiségben veretett pénzt az istennővé lett császárnénak. Az AETERNITAS felirat Faustina emlékének örökkévalóságára, a Fortuna-ábrázolás pedig a sors kiszámíthatatlanságára utal.
Severus Alexander sestertius
A hajóorra lépő, sceptrumot és parazoniumot tartó Virtus a legfontosabb császári, hadvezéri erényeket: a bátorságot és katonai erőt jelenítik meg, amelyek megléte elengedhetetlen volt ahhoz, hogy valaki uralkodásra alkalmas legyen, hogy a Birodalom népét oltalmazza.
Severus Alexander sestertius
A hajóorra lépő, sceptrumot és parazoniumot tartó Virtus a legfontosabb császári, hadvezéri erényeket: a bátorságot és katonai erőt jelenítik meg, amelyek megléte elengedhetetlen volt ahhoz, hogy valaki uralkodásra alkalmas legyen, hogy a Birodalom népét oltalmazza.
Florianus-antoninianus
Florianus az előző császár, Tacitus féltestvére volt, aki a katonai anarchia korában, Tacitus halála után foglalta el a trónt. A keleti hadsereg azonban Probust választotta meg. Probus, bár kisebb haderővel rendelkezett, tapasztaltabb katona volt. Csatájukban Florianus sikertelenségét látván saját katonái gyilkolták meg. Uralkodása mindössze 88 napig tartott. Az antoninianusuk – két denarius értékű ezüstpénzek – nemesfémtartalma a gazdaságilag is megrendült birodalomban ekkor 4–5% volt.
Florianus-antoninianus
Florianus az előző császár, Tacitus féltestvére volt, aki a katonai anarchia korában, Tacitus halála után foglalta el a trónt. A keleti hadsereg azonban Probust választotta meg. Probus, bár kisebb haderővel rendelkezett, tapasztaltabb katona volt. Csatájukban Florianus sikertelenségét látván saját katonái gyilkolták meg. Uralkodása mindössze 88 napig tartott. Az antoninianusuk – két denarius értékű ezüstpénzek – nemesfémtartalma a gazdaságilag is megrendült birodalomban ekkor 4–5% volt.
Alexander follis
L. Domitius Alexander 308-ban lázadt fel Africában Maxentius uralma ellen, s felvette a császári címet. Carthagóban arany és bronzpénzeket is veretett. Follisának hátlapján katonai ruhában globuson álló Victoriát és sceptrumot tartava sikeres hadvezérként ábrázolják, a ROMAE AETERNAE felirat arra utal, hogy az egész Római Birodalom uralkodójának tekintette magát.
Alexander follis
L. Domitius Alexander 308-ban lázadt fel Africában Maxentius uralma ellen, s felvette a császári címet. Carthagóban arany és bronzpénzeket is veretett. Follisának hátlapján katonai ruhában globuson álló Victoriát és sceptrumot tartava sikeres hadvezérként ábrázolják, a ROMAE AETERNAE felirat arra utal, hogy az egész Római Birodalom uralkodójának tekintette magát.
I. Constantinus AE3
A Diocletianus pénzreformját követően 4. századra a római pénzverés gyökeresen átalakult, a kisméretű bronzpénzek váltak a legjellemzőbb címletté, amiket hihetetlen mennyiségben készítettek a birodalom számos pénzverdéjében. A címletek elnevezése nem ismert, ezért méretük alapján osztályozzuk ezeket (AE1–AE4). A keresztény jelképek I. Constantinus uralkodástól jelennek meg az pénzeken, mint ezen az érmén a jobb mezőben feltűnő kereszt, ezek azonban ekkor még a verdejegyek és nem az éremképek részét képezik.
I. Constantinus AE3
A Diocletianus pénzreformját követően 4. századra a római pénzverés gyökeresen átalakult, a kisméretű bronzpénzek váltak a legjellemzőbb címletté, amiket hihetetlen mennyiségben készítettek a birodalom számos pénzverdéjében. A címletek elnevezése nem ismert, ezért méretük alapján osztályozzuk ezeket (AE1–AE4). A keresztény jelképek I. Constantinus uralkodástól jelennek meg az pénzeken, mint ezen az érmén a jobb mezőben feltűnő kereszt, ezek azonban ekkor még a verdejegyek és nem az éremképek részét képezik.
