Éremtár
Az Éremtár alapját a múzeumalapító, gróf Széchényi Ferenc mintegy két és félezer darabos gyűjteménye képezi.
Középkori pénzek (magyar és külföldi)
Újkori fémpénzek (magyar és külföldi)
Különleges alakú pénzek
Orientális pénzek (iszlám és távol keleti anyag)
Verőszerszámok
A gyűjtemény legjelentősebb részét mintegy 70000 darabbal a magyar pénztörténet emlékei alkotják, amelyek a magyar pénzverést reprezentálják a kezdetektől egészen napjainkig, a világon sehol elő nem forduló sorozatait nyújtva a közép- és újkori magyar pénzeknek. Ennek az éremanyagnak több mint a fele korszak szerint van besorolva a törzsgyűjteménybe, míg a többit leletként együtt tartva őrzi a Tár.
Ebben a gyűjteményegységben mintegy 3000 aranypénz található.
A magyar pénzek mellett jelentős a külföldi veretek mennyisége is, főleg az osztrák és a német területekről származó. Ezeken kívül jelentékeny számban szerepelnek a gyűjteményben cseh és lengyel pénzek, nagyrészt leletekből, míg a délszláv államok és a román fejedelemségek veretei főleg magángyűjteményekből kerültek a tárba. A többi európai országból is értékes közép- és újkori anyagot őriz a gyűjtemény, nemcsak új- és legújabb koriakat.
Külön említést érdemel a távol-keleti gyűjteményi csoport, benne a kínai pénztörténetet gazdagon illusztráló sorozatokkal, valamint a mohamedán, főleg arab és török pénzek kollekciójával. Ehhez a gyűjteményi egységhez tartoznak a kezdetleges pénzként használt tárgyak (kauri csiga, bronz karperecek, ezüströgök), és a különleges formájú, elsősorban keleti fizetési eszközök (kés- és ásópénzek, porcelánpénzek) is.
A gyűjteményt kiegészíti a különféle verőszerszámok több száz darabos sorozata, amelyek között egyaránt megtaláljuk a magyar és külföldi, közép- és újkori pénzek és emlékérmek verőtöveit, papírpénzek nyomódúcait, de a modern pénzverési folyamatban használt gipsz- és bronztányérokat is.
A Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának keretében különleges éremgyűjteménnyel gazdagodott az Éremtár "B" Gyűjteménye. A letétként a múzeum Éremtárában elhelyezett 216 erdélyi tallért és emlékérmet Törő István galériatulajdonostól vásárolta meg az MNB. További részletek itt olvashatók.
Kezelője: dr. Tóth Csaba
22
I. (Szent) István (1000–1038) denár
Az első magyar pénzt I. István király (1000–1038) verette koronázása alkalmából a nyugat-európai denárrendszerhez csatlakozva. Az előlapon kiemelt szerepet kapott az ország szuverenitásának jelképe, az uralkodó kezében lévő királyi lándzsa, amelyet a körirat – Lancea regis (A király lándzsája) – egyértelműen azonosít. A hátlapi körirat – Regia civitas (Királyi város) – átvitt értelemben az István által létrehozott keresztény Magyar Királyságra utal. Maga az éremkép a nyugat-európai pénzverésben általánosan használt ún. karoling templomábrázoláson alapul. A magyar vésnök viszont az eredeti merev, statikus templomábrázolást a honfoglaláskori ötvösség formakincséből merítve alakította át. Az első magyar pénzből jelenleg mintegy félszáz példány ismert a világon, ebből negyven darabot a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára őriz.
I. (Szent) István (1000–1038) denár
Az első magyar pénzt I. István király (1000–1038) verette koronázása alkalmából a nyugat-európai denárrendszerhez csatlakozva. Az előlapon kiemelt szerepet kapott az ország szuverenitásának jelképe, az uralkodó kezében lévő királyi lándzsa, amelyet a körirat – Lancea regis (A király lándzsája) – egyértelműen azonosít. A hátlapi körirat – Regia civitas (Királyi város) – átvitt értelemben az István által létrehozott keresztény Magyar Királyságra utal. Maga az éremkép a nyugat-európai pénzverésben általánosan használt ún. karoling templomábrázoláson alapul. A magyar vésnök viszont az eredeti merev, statikus templomábrázolást a honfoglaláskori ötvösség formakincséből merítve alakította át. Az első magyar pénzből jelenleg mintegy félszáz példány ismert a világon, ebből negyven darabot a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára őriz.
I. (Hunyadi) Mátyás (1458–1490) aranyveretű garas két aranyforint súlyban, é. n.
A magyar pénztörténet igazi kuriózumai közé tartoznak azok a veretek, amelyek egy ismert címlethez tartozó verőszerszámmal, viszont más fémből készültek. Ismertek például aranyforintok ezüstveretei éppúgy, mint ezüstdenár verőtövének felhasználásával készült aranypénzek. I. (Hunyadi) Mátyás ezüstgarasának két aranyforint (6,99 g) súlyú verete a keszthelyi Festetics-gyűjteményből került a Magyar Nemzeti Múzeumba, és csupán ez az egy példány ismert belőle a világon.
I. (Hunyadi) Mátyás (1458–1490) aranyveretű garas két aranyforint súlyban, é. n.
A magyar pénztörténet igazi kuriózumai közé tartoznak azok a veretek, amelyek egy ismert címlethez tartozó verőszerszámmal, viszont más fémből készültek. Ismertek például aranyforintok ezüstveretei éppúgy, mint ezüstdenár verőtövének felhasználásával készült aranypénzek. I. (Hunyadi) Mátyás ezüstgarasának két aranyforint (6,99 g) súlyú verete a keszthelyi Festetics-gyűjteményből került a Magyar Nemzeti Múzeumba, és csupán ez az egy példány ismert belőle a világon.
II. Ulászló (1490–1516) guldiner, 1499
Az újkor legsikeresebb címlete, a korszak pénztörténetének is nevet adó nehéz ezüstpénz, a tallér elődjének számító guldiner Tirolban jelent meg 1486-ban. Magyarországon először és utoljára II. Ulászló uralkodása alatt vertek guldinereket 1499 és 1506 között. Az 1499-ben Körmöcbányán kibocsátott guldiner egyben az első magyar, évszámmal ellátott pénz.
II. Ulászló (1490–1516) guldiner, 1499
Az újkor legsikeresebb címlete, a korszak pénztörténetének is nevet adó nehéz ezüstpénz, a tallér elődjének számító guldiner Tirolban jelent meg 1486-ban. Magyarországon először és utoljára II. Ulászló uralkodása alatt vertek guldinereket 1499 és 1506 között. Az 1499-ben Körmöcbányán kibocsátott guldiner egyben az első magyar, évszámmal ellátott pénz.
I. Ferdinánd (1526–1564) tallér, 1553
A magyarországi tallérverés bevezetésére 1553-ban került sor Körmöcbányán országgyűlési felhatalmazás alapján. Az első magyar tallérok hátlapján még kiemelt szerepet kaptak a jellegzetes magyar éremképi elemek, a Madonna alakja és a magyar címer, a későbbiek során ezek jelentősége visszaszorult. A hátlapon látható két szárnyas angyalfej miatt ún. angyalos tallérnak nevezett első magyar ezüsttallér különleges ritkaságnak számít.
I. Ferdinánd (1526–1564) tallér, 1553
A magyarországi tallérverés bevezetésére 1553-ban került sor Körmöcbányán országgyűlési felhatalmazás alapján. Az első magyar tallérok hátlapján még kiemelt szerepet kaptak a jellegzetes magyar éremképi elemek, a Madonna alakja és a magyar címer, a későbbiek során ezek jelentősége visszaszorult. A hátlapon látható két szárnyas angyalfej miatt ún. angyalos tallérnak nevezett első magyar ezüsttallér különleges ritkaságnak számít.
Csehország, III. Ferdinánd (1637–1657) százszoros dukát, 1629
A közép- és újkor legértékesebb fizetőeszközei a 3,5 g súlyú aranyforintok, más néven dukátok voltak, amelyeknek egyaránt készültek hányadosaik és többszöröseik. III. Ferdinánd 1629-ben Prágában vert százszoros dukátjának (350,5 g) az előlapján utólagos beütésel jelezték a címletet. Az ilyen jellegű többszörös dukátokat természetesen nem a mindennapi pénzforgalom számára verték, sokkal inkább ajándékozási és reprezentációs célokat szolgáltak.
Csehország, III. Ferdinánd (1637–1657) százszoros dukát, 1629
A közép- és újkor legértékesebb fizetőeszközei a 3,5 g súlyú aranyforintok, más néven dukátok voltak, amelyeknek egyaránt készültek hányadosaik és többszöröseik. III. Ferdinánd 1629-ben Prágában vert százszoros dukátjának (350,5 g) az előlapján utólagos beütésel jelezték a címletet. Az ilyen jellegű többszörös dukátokat természetesen nem a mindennapi pénzforgalom számára verték, sokkal inkább ajándékozási és reprezentációs célokat szolgáltak.
Apafi Mihály (1661–1690) 50 dukát, 1677
Az Erdélyi Fejedelemség pénzverésének két jellemző vonása, a nagy értékű értékpénzek kibocsátása, valamint a különleges formájú veretek iránt érzett vonzódása az utolsó fejedelem, Apafi Mihály uralkodása idején érte el csúcspontját. A korszakban különösebb ritkaságnak már nem számító tízszeres dukátok (1 dukát=3,5 g) mellett egyedül az ő nevére készültek ötvenszeres és százszoros súlyú aranyok. Ezek sorából is kiemelkedik az az unikális, a világon csupán egy példányban ismert, ötvenszeres dukátsúlyban (172,67 g) készült, 77,8 mm átmérőjű aranypénz, amely 1677-ben hagyta el a fogarasi verdét. Az előlapján a fejedelmet, a hátlapon az egyesített Apafi-erdélyi címert ábrázoló ötvenszeres dukát történetét több, mint száz évre visszamenőleg tudjuk nyomon követni. A 19. században a Koburg-gyűjteményben őrizték, majd legközelebb a II. világháború után Angliában tűnt fel. 1972-ben elárverezték, így került egy japán gyűjtőhöz, majd újra vissza Svájcba. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára 1977-ben – kereken 300 évvel készítése után – szerezte meg a svájci székhelyű Bank Leu árverező háztól, akkori áron negyedmillió svájci frankért.
Apafi Mihály (1661–1690) 50 dukát, 1677
Az Erdélyi Fejedelemség pénzverésének két jellemző vonása, a nagy értékű értékpénzek kibocsátása, valamint a különleges formájú veretek iránt érzett vonzódása az utolsó fejedelem, Apafi Mihály uralkodása idején érte el csúcspontját. A korszakban különösebb ritkaságnak már nem számító tízszeres dukátok (1 dukát=3,5 g) mellett egyedül az ő nevére készültek ötvenszeres és százszoros súlyú aranyok. Ezek sorából is kiemelkedik az az unikális, a világon csupán egy példányban ismert, ötvenszeres dukátsúlyban (172,67 g) készült, 77,8 mm átmérőjű aranypénz, amely 1677-ben hagyta el a fogarasi verdét. Az előlapján a fejedelmet, a hátlapon az egyesített Apafi-erdélyi címert ábrázoló ötvenszeres dukát történetét több, mint száz évre visszamenőleg tudjuk nyomon követni. A 19. században a Koburg-gyűjteményben őrizték, majd legközelebb a II. világháború után Angliában tűnt fel. 1972-ben elárverezték, így került egy japán gyűjtőhöz, majd újra vissza Svájcba. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára 1977-ben – kereken 300 évvel készítése után – szerezte meg a svájci székhelyű Bank Leu árverező háztól, akkori áron negyedmillió svájci frankért.
II. Rákóczi Ferenc (1703–1711) dukát, 1707
Az egyetlen pénzt, amelyen II. Rákóczi Ferenc képmása látható, erdélyi fejedelemként verette 1707-ben, Kolozsváron. Csupán három példány készült belőlük, amelyek közül kettőt bemutatásként elküldtek a fejedelemnek, aki nemtetszéssel fogadta a vereteket. Elrendelte hát, hogy a harmadik példányt is küldjék el neki, ne készítsenek többet belőle, és semmisítsék meg a verőszerszámokat.
II. Rákóczi Ferenc (1703–1711) dukát, 1707
Az egyetlen pénzt, amelyen II. Rákóczi Ferenc képmása látható, erdélyi fejedelemként verette 1707-ben, Kolozsváron. Csupán három példány készült belőlük, amelyek közül kettőt bemutatásként elküldtek a fejedelemnek, aki nemtetszéssel fogadta a vereteket. Elrendelte hát, hogy a harmadik példányt is küldjék el neki, ne készítsenek többet belőle, és semmisítsék meg a verőszerszámokat.
Szabadságharc (1848–1849), 3 krajcár, 1849
Az újkorban, az egyre nagyobb és vastagabb pénzek elterjedésével párhuzamosan jelentek meg Európában azok a másodlagosan készített csavaros érmek, amelyeket szétfűrészeltek, majd az így létrehozott részekre csavarmenetet metszettek. Az így létrejött szétcsavarható pénzek belsejébe bármit, így akár titkos üzeneteket is el lehetett rejteni, ezért szokás őket spionpénznek is nevezni. A Habsburg-elenes szabadságharc időszakából származik az az utólag átalakított, szétcsavarható 3 krajcár címletű rézpénz, amelynek a belső két oldalára a szabadságharc két emblematikus figurájának, Bem Józsefnek és Petőfi Sándornak a portréját festették.
Szabadságharc (1848–1849), 3 krajcár, 1849
Az újkorban, az egyre nagyobb és vastagabb pénzek elterjedésével párhuzamosan jelentek meg Európában azok a másodlagosan készített csavaros érmek, amelyeket szétfűrészeltek, majd az így létrehozott részekre csavarmenetet metszettek. Az így létrejött szétcsavarható pénzek belsejébe bármit, így akár titkos üzeneteket is el lehetett rejteni, ezért szokás őket spionpénznek is nevezni. A Habsburg-elenes szabadságharc időszakából származik az az utólag átalakított, szétcsavarható 3 krajcár címletű rézpénz, amelynek a belső két oldalára a szabadságharc két emblematikus figurájának, Bem Józsefnek és Petőfi Sándornak a portréját festették.
Szabadságharc (1848–1849), 3 krajcár, 1849
Az újkorban, az egyre nagyobb és vastagabb pénzek elterjedésével párhuzamosan jelentek meg Európában azok a másodlagosan készített csavaros érmek, amelyeket szétfűrészeltek, majd az így létrehozott részekre csavarmenetet metszettek. Az így létrejött szétcsavarható pénzek belsejébe bármit, így akár titkos üzeneteket is el lehetett rejteni, ezért szokás őket spionpénznek is nevezni. A Habsburg-elenes szabadságharc időszakából származik az az utólag átalakított, szétcsavarható 3 krajcár címletű rézpénz, amelynek a belső két oldalára a szabadságharc két emblematikus figurájának, Bem Józsefnek és Petőfi Sándornak a portréját festették.
Szabadságharc (1848–1849), 3 krajcár, 1849
Az újkorban, az egyre nagyobb és vastagabb pénzek elterjedésével párhuzamosan jelentek meg Európában azok a másodlagosan készített csavaros érmek, amelyeket szétfűrészeltek, majd az így létrehozott részekre csavarmenetet metszettek. Az így létrejött szétcsavarható pénzek belsejébe bármit, így akár titkos üzeneteket is el lehetett rejteni, ezért szokás őket spionpénznek is nevezni. A Habsburg-elenes szabadságharc időszakából származik az az utólag átalakított, szétcsavarható 3 krajcár címletű rézpénz, amelynek a belső két oldalára a szabadságharc két emblematikus figurájának, Bem Józsefnek és Petőfi Sándornak a portréját festették.
50 dollár, Wass, Molitor & Co., San Francisco, 1855
Amerikában a bányatársaságok is bocsátottak ki pénzeket. A magyar származású Wass Sámuel cége Kaliforniában négy címletben (5, 10, 20, 50) is veretett aranydollárokat. Wass Sámuel ezekből még 1855-ben egy teljes sorozatot küldött a Magyar Nemzeti Múzeumnak.
50 dollár, Wass, Molitor & Co., San Francisco, 1855
Amerikában a bányatársaságok is bocsátottak ki pénzeket. A magyar származású Wass Sámuel cége Kaliforniában négy címletben (5, 10, 20, 50) is veretett aranydollárokat. Wass Sámuel ezekből még 1855-ben egy teljes sorozatot küldött a Magyar Nemzeti Múzeumnak.
Magyar Tanácsköztársaság, 10 korona pénztervezet, 1919
A Magyar Tanácsköztársaság fennállásának 133 napja alatt nem sikerült megteremteni az önálló fémpénzkibocsátást. Ennek ellenére maradtak fenn a korona-rendszerbe illeszkedő pénztervezetek. A 10 korona címlettel ellátott, igazi kuriózumnak számító, bronzból készült próbaveret a neves éremművész, Beck. Ö. Fülöp munkája.
Magyar Tanácsköztársaság, 10 korona pénztervezet, 1919
A Magyar Tanácsköztársaság fennállásának 133 napja alatt nem sikerült megteremteni az önálló fémpénzkibocsátást. Ennek ellenére maradtak fenn a korona-rendszerbe illeszkedő pénztervezetek. A 10 korona címlettel ellátott, igazi kuriózumnak számító, bronzból készült próbaveret a neves éremművész, Beck. Ö. Fülöp munkája.
I. (Szent) István (1000–1038) denár
Az első magyar pénzt I. István király (1000–1038) verette koronázása alkalmából a nyugat-európai denárrendszerhez csatlakozva. Az előlapon kiemelt szerepet kapott az ország szuverenitásának jelképe, az uralkodó kezében lévő királyi lándzsa, amelyet a körirat – Lancea regis (A király lándzsája) – egyértelműen azonosít. A hátlapi körirat – Regia civitas (Királyi város) – átvitt értelemben az István által létrehozott keresztény Magyar Királyságra utal. Maga az éremkép a nyugat-európai pénzverésben általánosan használt ún. karoling templomábrázoláson alapul. A magyar vésnök viszont az eredeti merev, statikus templomábrázolást a honfoglaláskori ötvösség formakincséből merítve alakította át. Az első magyar pénzből jelenleg mintegy félszáz példány ismert a világon, ebből negyven darabot a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára őriz.
I. (Szent) István (1000–1038) denár
Az első magyar pénzt I. István király (1000–1038) verette koronázása alkalmából a nyugat-európai denárrendszerhez csatlakozva. Az előlapon kiemelt szerepet kapott az ország szuverenitásának jelképe, az uralkodó kezében lévő királyi lándzsa, amelyet a körirat – Lancea regis (A király lándzsája) – egyértelműen azonosít. A hátlapi körirat – Regia civitas (Királyi város) – átvitt értelemben az István által létrehozott keresztény Magyar Királyságra utal. Maga az éremkép a nyugat-európai pénzverésben általánosan használt ún. karoling templomábrázoláson alapul. A magyar vésnök viszont az eredeti merev, statikus templomábrázolást a honfoglaláskori ötvösség formakincséből merítve alakította át. Az első magyar pénzből jelenleg mintegy félszáz példány ismert a világon, ebből negyven darabot a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára őriz.
I. (Hunyadi) Mátyás (1458–1490) aranyveretű garas két aranyforint súlyban, é. n.
A magyar pénztörténet igazi kuriózumai közé tartoznak azok a veretek, amelyek egy ismert címlethez tartozó verőszerszámmal, viszont más fémből készültek. Ismertek például aranyforintok ezüstveretei éppúgy, mint ezüstdenár verőtövének felhasználásával készült aranypénzek. I. (Hunyadi) Mátyás ezüstgarasának két aranyforint (6,99 g) súlyú verete a keszthelyi Festetics-gyűjteményből került a Magyar Nemzeti Múzeumba, és csupán ez az egy példány ismert belőle a világon.
I. (Hunyadi) Mátyás (1458–1490) aranyveretű garas két aranyforint súlyban, é. n.
A magyar pénztörténet igazi kuriózumai közé tartoznak azok a veretek, amelyek egy ismert címlethez tartozó verőszerszámmal, viszont más fémből készültek. Ismertek például aranyforintok ezüstveretei éppúgy, mint ezüstdenár verőtövének felhasználásával készült aranypénzek. I. (Hunyadi) Mátyás ezüstgarasának két aranyforint (6,99 g) súlyú verete a keszthelyi Festetics-gyűjteményből került a Magyar Nemzeti Múzeumba, és csupán ez az egy példány ismert belőle a világon.
II. Ulászló (1490–1516) guldiner, 1499
Az újkor legsikeresebb címlete, a korszak pénztörténetének is nevet adó nehéz ezüstpénz, a tallér elődjének számító guldiner Tirolban jelent meg 1486-ban. Magyarországon először és utoljára II. Ulászló uralkodása alatt vertek guldinereket 1499 és 1506 között. Az 1499-ben Körmöcbányán kibocsátott guldiner egyben az első magyar, évszámmal ellátott pénz.
II. Ulászló (1490–1516) guldiner, 1499
Az újkor legsikeresebb címlete, a korszak pénztörténetének is nevet adó nehéz ezüstpénz, a tallér elődjének számító guldiner Tirolban jelent meg 1486-ban. Magyarországon először és utoljára II. Ulászló uralkodása alatt vertek guldinereket 1499 és 1506 között. Az 1499-ben Körmöcbányán kibocsátott guldiner egyben az első magyar, évszámmal ellátott pénz.
I. Ferdinánd (1526–1564) tallér, 1553
A magyarországi tallérverés bevezetésére 1553-ban került sor Körmöcbányán országgyűlési felhatalmazás alapján. Az első magyar tallérok hátlapján még kiemelt szerepet kaptak a jellegzetes magyar éremképi elemek, a Madonna alakja és a magyar címer, a későbbiek során ezek jelentősége visszaszorult. A hátlapon látható két szárnyas angyalfej miatt ún. angyalos tallérnak nevezett első magyar ezüsttallér különleges ritkaságnak számít.
I. Ferdinánd (1526–1564) tallér, 1553
A magyarországi tallérverés bevezetésére 1553-ban került sor Körmöcbányán országgyűlési felhatalmazás alapján. Az első magyar tallérok hátlapján még kiemelt szerepet kaptak a jellegzetes magyar éremképi elemek, a Madonna alakja és a magyar címer, a későbbiek során ezek jelentősége visszaszorult. A hátlapon látható két szárnyas angyalfej miatt ún. angyalos tallérnak nevezett első magyar ezüsttallér különleges ritkaságnak számít.
Csehország, III. Ferdinánd (1637–1657) százszoros dukát, 1629
A közép- és újkor legértékesebb fizetőeszközei a 3,5 g súlyú aranyforintok, más néven dukátok voltak, amelyeknek egyaránt készültek hányadosaik és többszöröseik. III. Ferdinánd 1629-ben Prágában vert százszoros dukátjának (350,5 g) az előlapján utólagos beütésel jelezték a címletet. Az ilyen jellegű többszörös dukátokat természetesen nem a mindennapi pénzforgalom számára verték, sokkal inkább ajándékozási és reprezentációs célokat szolgáltak.
Csehország, III. Ferdinánd (1637–1657) százszoros dukát, 1629
A közép- és újkor legértékesebb fizetőeszközei a 3,5 g súlyú aranyforintok, más néven dukátok voltak, amelyeknek egyaránt készültek hányadosaik és többszöröseik. III. Ferdinánd 1629-ben Prágában vert százszoros dukátjának (350,5 g) az előlapján utólagos beütésel jelezték a címletet. Az ilyen jellegű többszörös dukátokat természetesen nem a mindennapi pénzforgalom számára verték, sokkal inkább ajándékozási és reprezentációs célokat szolgáltak.
Apafi Mihály (1661–1690) 50 dukát, 1677
Az Erdélyi Fejedelemség pénzverésének két jellemző vonása, a nagy értékű értékpénzek kibocsátása, valamint a különleges formájú veretek iránt érzett vonzódása az utolsó fejedelem, Apafi Mihály uralkodása idején érte el csúcspontját. A korszakban különösebb ritkaságnak már nem számító tízszeres dukátok (1 dukát=3,5 g) mellett egyedül az ő nevére készültek ötvenszeres és százszoros súlyú aranyok. Ezek sorából is kiemelkedik az az unikális, a világon csupán egy példányban ismert, ötvenszeres dukátsúlyban (172,67 g) készült, 77,8 mm átmérőjű aranypénz, amely 1677-ben hagyta el a fogarasi verdét. Az előlapján a fejedelmet, a hátlapon az egyesített Apafi-erdélyi címert ábrázoló ötvenszeres dukát történetét több, mint száz évre visszamenőleg tudjuk nyomon követni. A 19. században a Koburg-gyűjteményben őrizték, majd legközelebb a II. világháború után Angliában tűnt fel. 1972-ben elárverezték, így került egy japán gyűjtőhöz, majd újra vissza Svájcba. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára 1977-ben – kereken 300 évvel készítése után – szerezte meg a svájci székhelyű Bank Leu árverező háztól, akkori áron negyedmillió svájci frankért.
Apafi Mihály (1661–1690) 50 dukát, 1677
Az Erdélyi Fejedelemség pénzverésének két jellemző vonása, a nagy értékű értékpénzek kibocsátása, valamint a különleges formájú veretek iránt érzett vonzódása az utolsó fejedelem, Apafi Mihály uralkodása idején érte el csúcspontját. A korszakban különösebb ritkaságnak már nem számító tízszeres dukátok (1 dukát=3,5 g) mellett egyedül az ő nevére készültek ötvenszeres és százszoros súlyú aranyok. Ezek sorából is kiemelkedik az az unikális, a világon csupán egy példányban ismert, ötvenszeres dukátsúlyban (172,67 g) készült, 77,8 mm átmérőjű aranypénz, amely 1677-ben hagyta el a fogarasi verdét. Az előlapján a fejedelmet, a hátlapon az egyesített Apafi-erdélyi címert ábrázoló ötvenszeres dukát történetét több, mint száz évre visszamenőleg tudjuk nyomon követni. A 19. században a Koburg-gyűjteményben őrizték, majd legközelebb a II. világháború után Angliában tűnt fel. 1972-ben elárverezték, így került egy japán gyűjtőhöz, majd újra vissza Svájcba. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára 1977-ben – kereken 300 évvel készítése után – szerezte meg a svájci székhelyű Bank Leu árverező háztól, akkori áron negyedmillió svájci frankért.
II. Rákóczi Ferenc (1703–1711) dukát, 1707
Az egyetlen pénzt, amelyen II. Rákóczi Ferenc képmása látható, erdélyi fejedelemként verette 1707-ben, Kolozsváron. Csupán három példány készült belőlük, amelyek közül kettőt bemutatásként elküldtek a fejedelemnek, aki nemtetszéssel fogadta a vereteket. Elrendelte hát, hogy a harmadik példányt is küldjék el neki, ne készítsenek többet belőle, és semmisítsék meg a verőszerszámokat.
II. Rákóczi Ferenc (1703–1711) dukát, 1707
Az egyetlen pénzt, amelyen II. Rákóczi Ferenc képmása látható, erdélyi fejedelemként verette 1707-ben, Kolozsváron. Csupán három példány készült belőlük, amelyek közül kettőt bemutatásként elküldtek a fejedelemnek, aki nemtetszéssel fogadta a vereteket. Elrendelte hát, hogy a harmadik példányt is küldjék el neki, ne készítsenek többet belőle, és semmisítsék meg a verőszerszámokat.
Szabadságharc (1848–1849), 3 krajcár, 1849
Az újkorban, az egyre nagyobb és vastagabb pénzek elterjedésével párhuzamosan jelentek meg Európában azok a másodlagosan készített csavaros érmek, amelyeket szétfűrészeltek, majd az így létrehozott részekre csavarmenetet metszettek. Az így létrejött szétcsavarható pénzek belsejébe bármit, így akár titkos üzeneteket is el lehetett rejteni, ezért szokás őket spionpénznek is nevezni. A Habsburg-elenes szabadságharc időszakából származik az az utólag átalakított, szétcsavarható 3 krajcár címletű rézpénz, amelynek a belső két oldalára a szabadságharc két emblematikus figurájának, Bem Józsefnek és Petőfi Sándornak a portréját festették.
Szabadságharc (1848–1849), 3 krajcár, 1849
Az újkorban, az egyre nagyobb és vastagabb pénzek elterjedésével párhuzamosan jelentek meg Európában azok a másodlagosan készített csavaros érmek, amelyeket szétfűrészeltek, majd az így létrehozott részekre csavarmenetet metszettek. Az így létrejött szétcsavarható pénzek belsejébe bármit, így akár titkos üzeneteket is el lehetett rejteni, ezért szokás őket spionpénznek is nevezni. A Habsburg-elenes szabadságharc időszakából származik az az utólag átalakított, szétcsavarható 3 krajcár címletű rézpénz, amelynek a belső két oldalára a szabadságharc két emblematikus figurájának, Bem Józsefnek és Petőfi Sándornak a portréját festették.
Szabadságharc (1848–1849), 3 krajcár, 1849
Az újkorban, az egyre nagyobb és vastagabb pénzek elterjedésével párhuzamosan jelentek meg Európában azok a másodlagosan készített csavaros érmek, amelyeket szétfűrészeltek, majd az így létrehozott részekre csavarmenetet metszettek. Az így létrejött szétcsavarható pénzek belsejébe bármit, így akár titkos üzeneteket is el lehetett rejteni, ezért szokás őket spionpénznek is nevezni. A Habsburg-elenes szabadságharc időszakából származik az az utólag átalakított, szétcsavarható 3 krajcár címletű rézpénz, amelynek a belső két oldalára a szabadságharc két emblematikus figurájának, Bem Józsefnek és Petőfi Sándornak a portréját festették.
Szabadságharc (1848–1849), 3 krajcár, 1849
Az újkorban, az egyre nagyobb és vastagabb pénzek elterjedésével párhuzamosan jelentek meg Európában azok a másodlagosan készített csavaros érmek, amelyeket szétfűrészeltek, majd az így létrehozott részekre csavarmenetet metszettek. Az így létrejött szétcsavarható pénzek belsejébe bármit, így akár titkos üzeneteket is el lehetett rejteni, ezért szokás őket spionpénznek is nevezni. A Habsburg-elenes szabadságharc időszakából származik az az utólag átalakított, szétcsavarható 3 krajcár címletű rézpénz, amelynek a belső két oldalára a szabadságharc két emblematikus figurájának, Bem Józsefnek és Petőfi Sándornak a portréját festették.
50 dollár, Wass, Molitor & Co., San Francisco, 1855
Amerikában a bányatársaságok is bocsátottak ki pénzeket. A magyar származású Wass Sámuel cége Kaliforniában négy címletben (5, 10, 20, 50) is veretett aranydollárokat. Wass Sámuel ezekből még 1855-ben egy teljes sorozatot küldött a Magyar Nemzeti Múzeumnak.
50 dollár, Wass, Molitor & Co., San Francisco, 1855
Amerikában a bányatársaságok is bocsátottak ki pénzeket. A magyar származású Wass Sámuel cége Kaliforniában négy címletben (5, 10, 20, 50) is veretett aranydollárokat. Wass Sámuel ezekből még 1855-ben egy teljes sorozatot küldött a Magyar Nemzeti Múzeumnak.
Magyar Tanácsköztársaság, 10 korona pénztervezet, 1919
A Magyar Tanácsköztársaság fennállásának 133 napja alatt nem sikerült megteremteni az önálló fémpénzkibocsátást. Ennek ellenére maradtak fenn a korona-rendszerbe illeszkedő pénztervezetek. A 10 korona címlettel ellátott, igazi kuriózumnak számító, bronzból készült próbaveret a neves éremművész, Beck. Ö. Fülöp munkája.
Magyar Tanácsköztársaság, 10 korona pénztervezet, 1919
A Magyar Tanácsköztársaság fennállásának 133 napja alatt nem sikerült megteremteni az önálló fémpénzkibocsátást. Ennek ellenére maradtak fenn a korona-rendszerbe illeszkedő pénztervezetek. A 10 korona címlettel ellátott, igazi kuriózumnak számító, bronzból készült próbaveret a neves éremművész, Beck. Ö. Fülöp munkája.
