Régészeti adattár

Adattár

A szervezeti egység működése 1951-től indult még a Régészeti Osztályon belül, fő feladatként a gyűjteményi nyilvántartást, illetve a hozzájuk kapcsolódó tudományos háttérmunkát határozták meg, első vezetője, B. Thomas Edit nagy hangsúlyt fektetett régészeti lelőhelyek nyilvántartására. Önálló szervezeti egységként 1953.október 8-tól jött létre, és átvette az időközben megszűnt Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának irat- és kartonanyagát, illetve külön engedéllyel megkezdte a nagy méretarányú térképek beszerzését. Sok energiát emésztett fel továbbá a magángyűjtemények ellenőrzése és a vidéki adattárak patronálása. 1958-ban hozták létre a fotótárat, amely a tárgyról készült felvételeket regisztrálta. Az Adattár ekkor indította útjára a Régészeti Füzetek elnevezésű sorozatát, amelyben különböző szakmunkákat, illetve az adott évre vonatkozó ásatási jelentéseket adták közre, ez utóbbiból 51 kötet látott napvilágot. Az 1980-as évek elején – a kor kihívásainak megfelelően – megkezdte működését egy számítógépes csoport is, amelynek az elektronikus nyilvántartás kereteit kellett volna kidolgozni és biztosítani. Az állandó feladatváltozás és a helyhiány miatt az Adattárat Nemzeti Múzeum nagy rekonstrukciója során 1999-ben a Magyar utca 40. szám alá költöztették

Jelenlegi gyűjtőköre alapvetően a magyarországi vonatkozású ásatási dokumentációkra terjed ki, nyilvántartásba veszi és tárolja az ide beérkező ásatási jelentéseket, az állomány meghaladja 22 ezer tételt. Az első években a települések ABC sorrendjében rendezték az iratokat, 1960-tól azonban a beérkezés sorrendében évek szerinti tagolásban, illetve külön kezelték a kéziratokat (X), Nagyobb méretük miatt az ásatási rajzokat kiemelték az egységekből. Ezen kívül jelentős a hagyatéki gyűjtemény, ahol több neves régész – pl. Érdy János, Rómer Flóris, Dienes István, Fülep Ferenc, Fettich Nándor, Korek József, Cs. Sós Ágnes, Salamon Ágnes, Tompa Ferenc, Vértes László– tudományos és személyes iratai is megtalálhatók és kutathatók.

A Régészeti Adattár őrzi a MNM eredeti leltárkönyveit, a kinyomtatott első leltárkönyvet, az 1846-tól vezetett gyarapodási naplókat 1926-ig 23 kötetben, illetve az Országgyűlési Múzeum naplóit.