Római kori gyűjtemény

Régészeti Tár

Feladata a Magyarország területén előkerült régészeti leletanyag tudományos kutatása, feldolgozása és őrzése.

A Római Gyűjtemény Magyarország legrégebbi és egyetlen olyan római kori műtárgyakat tartalmazó gyűjteménye, amely – Kárpát-medencei gyűjtőkörének köszönhetően – átfogó képet tud adni nemcsak a pannoniai, hanem a daciai tartományok történetéről és régészetéről. Történetének kezdete egybe esik a Magyar Nemzeti Múzeum 1802-ben történt alapítási idejével, 1927 óta pedig a Régészeti Tár egyik önálló gyűjteménye. Beleltározott műtárgyainak száma ma már meghaladja a hetvenezret, amellyel a gyűjtemény munkatársai Európa egyik legjelentősebb és ezzel együtt legteljesebb római kori leletanyagát őrzik, kezelik és fejlesztik. Leleteink elsősorban Pannonia jelentős katonai, városi és kulturális központjaiból – főleg Brigetio (Komárom-Szőny), Intercisa (Dunaújváros) és Aquincum (Budapest-Óbuda) földjéből – származnak.

A gyűjtemény fejlődésében jelentős szerepet játszott a tudatos gyűjtőmunka mellett a kultúra és a hazaszeretet motiválta adományozás, ennek következményeképpen kiemelkedő jelentőségű műtárgyak sora jutott a Nemzet Múzeumába. Közöttük a polgárdi melletti Kőszárhegyen előkerült ezüst, összecsukható állvány, az Egyeden talált egyiptomi istenekkel és nílusi jelenettel díszített, arany és ezüstberakásos edényekből álló kézmosó készlet vagy az ősz megszemélyesített alakját ábrázoló savariai (szombathelyi) elefántcsont szobor mindmáig egyedülálló leletnek számít. A Lapidáriumban kiállított síremlékek kőbe faragott mitológiai domborművein a görög és a római mitológia hősei és történetei elevenednek meg. Itt őrzik a császárkori kocsisírok legjelentősebb gyűjteményét is, amely a közelmúltban három feltárt sír mellékleteivel gyarapodott (Budakeszi, Budaörs 162. sír, Sárisáp).

A túlvilági utazáshoz szükséges fogatos kocsik – és velük gyakran a felszerszámozott hátaslovak és vadászkutyák – eltemetésének szokását a helyi őslakos elit ápolta, amely a római korban is ragaszkodott ősi túlvilághitéhez. Ásatások jelentik a gyűjtemény gyarapodásának másik jelentős forrását. A Római Gyűjtemény munkatársai évtizedek óta kutatják Pannonia kiemelt tudományos jelentőségű lelőhelyeit. Nagy hagyománnyal rendelkezik a limes és a késő római belső erődök (Ságvár, Heténypuszta, Környe) régészeti kutatása, amelyek kiemelkedő jelentőségű leletek és épületek sorát hozták napvilágra. A Római Gyűjtemény fennállásának eddigi legjelentősebb műtárgygyarapodása 2014 nyarán történt, amikor befogadta a Seuso-kincs Magyarországra került 8 darabját. A késő római kincslelet ezüstedényeit az egyetemes művészettörténet kiemelkedő alkotásai között tarthatjuk számon.