Őskori gyűjtemény

Régészeti Tár

Feladata a Magyarország területén előkerült régészeti leletanyag tudományos kutatása, feldolgozása és őrzése.

Az őskori gyűjtemény hivatalosan csak 1926-tól lett önálló egység a Magyar Nemzeti Múzeumon belül, annak ellenére, hogy az őskori régiségeket már a 19. század közepe óta külön őrizték és kezelték. Ekkor hozták létre a korábbi Érem- és Régiségtárból a Régészeti Osztályt, melynek elkülönített raktárral és nyilvántartással rendelkező részévé vált. Ma az Őskori Gyűjtemény több százezer, olykor egyedülálló régészeti emlékeket őriz.

A gyűjtemény részét alkotó őskőkori, újkőkori, rézkori, bronzkori, vaskori leletek az újkőkor, az élelemtermelés Káprát-medencei megjelenésétől egészen a római korszak kezdetéig (Kr.e. 1. század vége) hatalmas időszakot ölelnek fel.

Míg a 19. század folyamán a gyűjtemény elsősorban ajándékozások, vásárlások útján gazdagodott szép tárgyakkal, addig a századfordulótól kezdve egyre szaporodtak az ásatásokból, telep és temető feltárásokból származó leletek. Az őskori gyűjtemény gyarapodásának alapját ma is jórészt a leletmentések és a tervezett tudományos célú ásatások biztosítják.

Az elmúlt csaknem kétszáz év során az őskori gyűjtemény minden egyes ősrégészeti korszakból olyan gazdag, nagy mennyiségű emlékanyagra tett szert, hogy akár több egyidejű, kimagasló színvonalú tárlatot is rendezhetne belőle, mint ahogy az utóbbi évtizedek sikeres hazai és külföldi kiállításai is bizonyították.