Litotéka

Régészeti Tár

Feladata a Magyarország területén előkerült régészeti leletanyag tudományos kutatása, feldolgozása és őrzése.

A nyolcvanas években Európában elsőként a Nemzeti Múzeumon belül indult meg a pattintott kőeszközök lehetséges nyersanyagának rendszeres gyűjtése, részben a Biró Katalin által szervezett és szintén úttörő jelentőségű „Öskori kovabányászat és kőeszköz-nyersanyag azonosítás a Kárpát-medencében” című konferenciához kapcsolódóan. A cél az őskori-őskőkori régészeti leletanyagban felismerhető kő-nyersanyagok alapján az egykori beszerzési források, ellátási körzetek vizsgálata, egy-egy őskori közösség tevékenységének hatósugarának felbecsülése volt.

A bázisgyűjtemény négy részből tevődött össze. Az említett konferencia alkalmából intenzív gyűjtés és terepbejárás indult a legfontosabb hazai kőeszköz-nyersanyagok rendszeres katalogizálására, melyekhez csatlakoztak a külföldi résztvevők által hozott minták. Emellett az évek során a különböző közgyűjteményekben, elsősorban a Magyar Állami Földtani Intézetben, terepmunkák „melléktermékeként” és magánszemélyeknél jelentős gyűjteményi anyag halmozódott fel, melyek jelentősen gyarapították ajándékozással a Litotéka gyűjteményét. Végül összegyűjtöttük és külön egységként kezeljük az anyagvizsgálatok mintáit és kontroldarabjait, amelyekkel – akár régészeti kőanyagon, akár összehasonlító anyagként felhasznált geológiai mintákon – speciális vizsgálatok készültek.

Az 1986 óta eltelt időben a Litotéka gyarapítása, a gyűjtés, folyamatos. Elsősorban a Kárpát-medence területén előforduló nyersanyagokra koncentrálunk, immár speciális kutatási programok mentén történik az anyaggyűjtés. Ennek kapcsán 2000 óta egyre fontosabb szerephez jutnak a nem pattintással megmunkált nyersanyagok (például örlőkövek, csiszolt eszközök nyersanyagforrásainak azonosítása), illetve a történeti épületekhez felhasznált építőkövek vizsgálata.

A gyűjtemény anyaga két nyomtatott kötetben, illetve részben az interneten is elérhető.