Régészeti Tár
Feladata a Magyarország területén előkerült régészeti leletanyag tudományos kutatása, feldolgozása és őrzése.
2
Monomakhosz-korona
Az 1861-ben Nyitraivánkán előkerült bizánci rekeszzománcos együttes hét félköríves aranylemeze IX. Monomakhosz Konstantin „római” császárt (uralk. 1042–1055) és hat álló nőalakot ábrázol, míg két medalionon az apostoli testvérpár, Szent András és Péter mellképe jelenik meg. A méretben párosan csökkenő, női alakokat ábrázoló lemezeken a Makedón dinasztia utolsó leszármazottai, Zoé (†1050), és nővére, Theodóra császárnő (†1056), két táncosnő és két erényalak, az Igazság és az Alázat jelenik meg, madaras indadísszel illetve (az erények) cipruspárral körülvéve. A lemezek eredetileg egy sapkára lehettek felerősítve és egyetemes békeprogramjuk szaszanida, iszlám, antik és ószövetségi kontextusban is értelmezhető volt, míg a két apostol, melyek másodlagos felhasználásban kerültek ebbe az együttesbe, Rómára és Konstantinápolyra, tevékenységük színhelyére, és az általuk vezetett latin illetve görög egyházra utalt.
Bizánci szenteltvíztartó Beszterecről
A görög feliratos bizánci aranyozott ezüst szenteltvíztartót három – részben rekonstruált – oroszlános-griffes láb hordozza, teste hatszögű alapon képzett, szélesebb alsó részét lépcsős, rézsűs tag köti össze a keskenyebb felső résszel. Mozgatható felső fogója két ifjú büsztjénél kapcsolódik az edényhez, s felül, az ifjak mellrészének a szintjén található a rontott görög felirat, melynek jelenlegi olvasata: „Krisztus, a gyógyulások élő forrása”. Az edényt borító palmettás indák körponcolt háttér előtt helyezkednek el, és az indák alsó, mandulaalakú terében három palmetta három mitologikus vaddal váltakozik. A palmetták kínai minták alapján a bizánci császári udvarban a 10. század közepén megújított ún. virág-levél-
ornamentika korai emlékei.
Monomakhosz-korona
Az 1861-ben Nyitraivánkán előkerült bizánci rekeszzománcos együttes hét félköríves aranylemeze IX. Monomakhosz Konstantin „római” császárt (uralk. 1042–1055) és hat álló nőalakot ábrázol, míg két medalionon az apostoli testvérpár, Szent András és Péter mellképe jelenik meg. A méretben párosan csökkenő, női alakokat ábrázoló lemezeken a Makedón dinasztia utolsó leszármazottai, Zoé (†1050), és nővére, Theodóra császárnő (†1056), két táncosnő és két erényalak, az Igazság és az Alázat jelenik meg, madaras indadísszel illetve (az erények) cipruspárral körülvéve. A lemezek eredetileg egy sapkára lehettek felerősítve és egyetemes békeprogramjuk szaszanida, iszlám, antik és ószövetségi kontextusban is értelmezhető volt, míg a két apostol, melyek másodlagos felhasználásban kerültek ebbe az együttesbe, Rómára és Konstantinápolyra, tevékenységük színhelyére, és az általuk vezetett latin illetve görög egyházra utalt.
Bizánci szenteltvíztartó Beszterecről
A görög feliratos bizánci aranyozott ezüst szenteltvíztartót három – részben rekonstruált – oroszlános-griffes láb hordozza, teste hatszögű alapon képzett, szélesebb alsó részét lépcsős, rézsűs tag köti össze a keskenyebb felső résszel. Mozgatható felső fogója két ifjú büsztjénél kapcsolódik az edényhez, s felül, az ifjak mellrészének a szintjén található a rontott görög felirat, melynek jelenlegi olvasata: „Krisztus, a gyógyulások élő forrása”. Az edényt borító palmettás indák körponcolt háttér előtt helyezkednek el, és az indák alsó, mandulaalakú terében három palmetta három mitologikus vaddal váltakozik. A palmetták kínai minták alapján a bizánci császári udvarban a 10. század közepén megújított ún. virág-levél-
ornamentika korai emlékei.
