Stróbl Mátyás előadása a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság felolvasó ülésén

A nagynevű szobrászművész családja 1800 évek kezdetéig vezethető vissza morvaországi és sziléziai kötődésekkel, oldalágon lengyel kapcsolatokkal. A művész 1856. június 21-én látta meg a napvilágot az akkor Magyarországhoz tartozó Liptóujvár melletti Királylehotán, Liptó vármegyében. Szülei német ajkúak voltak, gyermekként az iskolai évek alatt sajátította el a magyar nyelvet, majd a korán megmutatkozó tehetsége miatt művészeti tanulmányait Bécsben folytatta és fejezte be. 1881-ben költözött haza Budapestre magyar szobrászként és karrierje ettől kezdve töretlen ívű volt. A millenniumi kor meghatározó szobrászává vált, rendkívüli munkabírás jellemezte.

Stróbl Alajos műtermében

50 éves termékeny alkotói pályája mellett, 40 évi pedagógiai tevékenysége folyamán meghatározó szerepet játszott szobrászgenerációk sorának kinevelésében. Érdemei elismeréseként I. Ferencz József nemesi címet adományozott neki. 1926. december 13-án halt meg Budapesten. Utódaiként két gyermeke után 7 unokája született, melyből jelenleg 5 él Budapesten. (Ez utóbbiak megalapították a Stróbl Alajos Emlékhely alapítványt nevének és munkásságának fennmaradása érdekében.) Stróbl Alajos szobrászművész nevét a nagyszámú maradandó alkotásán kívül utcanév is őrzi Budapest VIII. kerületében.

Az előadó a szobrászművész unokája.