Specializált kerámiakészítés az Árpád-korban?

Múzeumi élet
Szakmai munka

Korábban beszámoltunk arról a Kecskemét és Tolna-Mözs Árpád-kori kerámiáinak vizsgálata kapcsán, hogy nem figyeltünk meg egyértelmű kapcsolatot a nyersanyagok/soványítás és az edénytípusok között, mivel a két legjellemzőbb vizsgált kerámia típus (bogrács és fazék) többféle nyersanyagból és soványítással is készültek. Vagyis, a kerámiakészítés esetlegesnek tűnik, semmi nem utal arra, hogy a kerámiák specialisták vagy műhelyek termékei lennének. Meglepő módon ezeken, és más vizsgált Árpád-kori lelőhelyeken is úgy tűnik, hogy a kerámiakészítés nem volt olyan fejlett és szervezett, mint például az avaroknál.

Mindezidáig az egyetlen kivétel Dunaszentgyörgy – Alsó-csámpa. Ezen a lelőhelyen a fazekak, néhány kivételtől eltekintve, egységes nyersanyagból készültek, csak úgy, mint a bográcsok, de a két kerámia típus nyersanyaga eltér. Ez alapján felmerül a lehetősége annak, hogy lehetett egy műhely, amely fazekak készítésére specializálódott, egy másik műhely pedig bográcsok készítésére. Persze az is lehet, hogy egy műhelyben készültek, de eltérő nyersanyagból, mindenesetre ez az első lelőhely, ahol kerámiavizsgálat segítségével bizonyítható, hogy az Árpád-korban is volt specializált kerámiakészítés, legalábbis ami a kerámiák nyersanyagát illeti.

Kreiter Attila

A kecskeméti, Tolna-mözsi és dunaszentgyörgyi kerámiavizsgálati eredmények megtekinthetők az MNM Régészeti Adatbázisában a természettudományos vizsgálatok alatt:

http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/1990
http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/1627
http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/1629