A Magyar Nemzeti Múzeum az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából először mutatja be a kivételes értékű, nemzetőrt ábrázoló dagerrotípiát, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia vásárolta meg és helyezte el letétként az ország legnagyobb történeti fotógyűjteményében, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában. A nagyközönség két héten keresztül láthatja a múzeumban.

A dagerrotípia az első ismert és széles körben használt fényképészeti eljárás, amelynek alapanyaga ezüstözött rézlemez. A dagerrotípiák direkt pozitívok, vagyis a valóság képét azonnal – negatív közbeiktatása nélkül – pozitív képként adják vissza. Igazában nem sokszorosíthatók, minden felvétel egyedi példány. Ezzel a technikával kb. 1839–1859 között készültek fotográfiák. Érdekességük, hogy ha felületükön fehéret tükröztetünk, akkor negatív, ha feketét, akkor pozitív képként látjuk a képet. Az eljárásnak köszönhetően a dagerrotípiák úgymond oldalfordítottak, amit például, mint ennél a férfiképmásnál is, a ruha gombolásából láthatunk.

A viseletéből következtethetően az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nemzetőrét ábrázoló dagerrotípiát ismeretlen tulajdonosa néhány évvel ezelőtt aukcióra ajánlotta fel. A Magyar Művészeti Akadémiának – felkért szakértők segítségével –sikerült aukción kívül megvásárolnia az osztrák–magyar területre jellemző paszpartuban található dagerrotípiát.

Az aukció idején a dagerrotípia egy későbbi, hozzá nem illő keretben volt, amelyet jól láthatóan szét is bontottak. A Magyar Nemzeti Múzeum főrestaurátora, Sor Zita eltávolította a keretet, a dagerrotípiát óvatosan portalanította, a paszpartut, valamint a képet hordozó ezüstözött rézlemezt korban és színben hozzáillő szalaggal körbefogta, s egy új üveglemezt helyezett a tetejére, mindezzel biztosítva, hogy minél légmentesebb mikrokörnyezetben legyen a dagerrotíp lemez.

A kiállításra való előkészítés munkálatait a következő képsorok mutatják be: