Kamarakiállítás Klauzál Gábor halálának 150. évfordulójára
MNM, Kandallóterem, 2016. május 27–június 26.

A reformkori magyar közvélemény – amint az köztudott – Deák Ferencet „az ország eszének” tartotta. „Az ország szíve” azonban Klauzál Gábor volt, Csongrád vármegye követe, aki a szabadelvű ellenzék tagjaként szenvedélyesen küzdött az abszolutisztikus kormányzás és a konzervatív körök ellen, Magyarország megújításáért. 1848. március 15-én Klauzál vezette fel a néptömeget Budára, a Helytartótanács épületéhez, követelve a cenzúra eltörlését és a politikai foglyok szabadon bocsátását, de tagja volt a forradalmat a szélsőségektől óvó Közcsendi Bizottmánynak is.  Batthyány Lajos őt kérte fel az első független, felelős magyar minisztérium földművelés, ipar és kereskedelmi miniszteri tárcájának élére. Miniszterségének néhány hónapja alatt megalkotta híres céhrendeletét, amellyel liberalizálta az iparűzést és lazította a céhes kereteket. A szeptemberi fordulat után lemondott és kistétényi birtokára vonult vissza. 1853-ban feleségül vette Nagysándor József aradi vértanú egykori menyasszonyát, Schmidt Emmát. Három gyermekük született, mindháromnak Deák Ferenc volt a keresztapja. Az 1860-as években egyre súlyosbodó betegsége dacára ismét bekapcsolódott a közéletbe, Deák Ferenc, Andrássy Gyula és Eötvös József oldalán a kiegyezés egyik előkészítője volt. Az új kormányban ő lett volna ismét a földművelési, ipari és kereskedelmi miniszter, ám a kiegyezést már nem érhette meg. 1866 augusztusában szíve megszűnt dobogni.

A kamarakiállításon Klauzál Gábor ismert és eddig ismeretlen ábrázolásai, valamint a személyéhez kapcsolható relikviák láthatók. Külön figyelmet érdemel Barabás Miklós csodálatos festménye 1867-ből, amelyet Gulyás Csilla restaurált.  Az alkotás most látható először kiállításon. Az emléktárgyak közül kiemelkedik az a díszszablya, amelyet Csongrád vármegye ajándékozott 1837-ben Klauzál Gábornak képviselői munkája elismeréseképpen. A kedves látogató megtekintheti többek között Klauzál földművelés, ipar és kereskedési miniszteri pecsétnyomóit 1848-ból, valamint egy szépen faragott tajtékpipát is az 1848-as kormány tagjainak ábrázolásával. Múzeumtörténetileg is becses emlék a Nemzeti Múzeum egykori vendégkönyve, amelybe Klauzál Gábor 1819-es látogatása alkalmával, 15 éves korában jegyezte be a nevét.

T. Orgona Angelika