A walesi hercegi pár látogatása a Magyar Nemzeti Múzeumban |

Diana hercegnő először férjével, Károly walesi herceggel járt Magyarországon 1990 májusában. A brit trónörökös párt még Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök hívta meg, de már Göncz Árpád látta vendégül ugyanezen minőségében.
A hivatalos látogatás jelentőségét az adta, hogy az 1990-es tavaszi demokratikus választások és az új parlament megalakulása után ez volt az első állami szintű vendégfogadás Magyarországon. A walesi hercegi pár ekkor tett első ízben látogatást volt szocialista országban, így számukra is különleges esemény lehetett. A Magyar Nemzeti Múzeumba útjuk harmadik napján látogattak el.

Az angol trónörökös és ekkor már világszerte népszerű hitvese 1990. május 7-én délután érkezett meg népes, 21 fős kísérettel Budapestre. A repülőtéren a hercegi párt Göncz Árpád és felesége, valamint a Magyar Honvédség díszegysége fogadta. Ezt követően a Hősök terén a magyar hősök emlékművét koszorúzták meg, majd Lady Di a szállására hajtatott, míg Károly herceg az Országházba, ahol az ügyvezető és kijelölt kormányfőkkel találkozott. A napot a hercegi pár tiszteletére adott államfői díszvacsora zárta a parlament Vadásztermében.

A látogatás második napja bővelkedett programokban. Először Károly herceg tartott előadást a Közgazdasági Egyetemen, melyben büszkén említette magyar származását is: „harmincketted részben magyar vagyok”. (Károly hercegnek Rhédey Claudia grófnő /1812-1841/ az egyik szépanyja). Az egyetemről a hercegi pár gyalog a közeli Nagyvásárcsarnokba ment, ahol szóba elegyedtek az eladókkal és a vevőkkel. A piaclátogatás után programjuk a Várban folytatódott, ahol elsőként a Mátyás templomot keresték fel, majd a Halászbástyáról csodálhatták meg Budapest híresen szép panorámáját. A rövid városnézés után Diana már a neki külön szervezett program részeként az Iparművészeti Múzeumba látogatott, ahol brit divatbemutatót tekintett meg, majd filmforgatáson vett részt a Mafilm pasaréti stúdiójában. Az újságok azt is megírták, hogy ezen a napon violaszín díszítésű rózsaszín kosztümöt viselt violaszín körömcipővel és táskával. A nap a brit nagykövet által adott fogadással ért véget.

A Magyar Nemzeti Múzeumba az angol hercegi pár hivatalos látogatásuk harmadik napján, 1990. május 9-én (szerdán) érkezett azzal a céllal, hogy megtekintsék a magyar koronázási jelvényeket. A walesi herceget és feleségét, valamint a kíséretüket szállító kocsisor ½ 11-kor gördült be a Múzeum főbejárata (azaz a múzeum lépcsője) elé. Itt kisebb tömeg és nagy taps fogadta őket. A lépcsőn felfelé haladó herceghez egy idős hölgy odalépett, s átadott egy könyvet, amely Károly herceg magyar szépanyjáról, Rhédey Claudiáról szólt. E kedves gesztust követően léptek be a királyi vendégek a múzeum épületébe, ahol Fodor István főigazgató kalauzolta őket.

(A walesi hercegi pár és kíséretük Fodor István főigazgató társaságában a Nemzeti Múzeum Rotundájában, 1990. május 9-én - fotó: Dabasi András, MNM)

A koronázási jelvények megtekintéséhez csak néhány lépést kellett megtennie Károlynak és Dianának, mert 1978 óta, amikor Magyarország visszakapta az Egyesült Államoktól a jelvény együttest, az első emeleti ún. Korona-teremben őriztük őket. Ott, ahol Szent István palástja ma is megtekinthető. A hercegi pár nagy érdeklődéssel hallgatta Fodor főigazgatót, akinek hivatali idejében még az is megadatott, hogy három évvel később II. Erzsébet angol királynőnek is bemutathassa a Szent Koronát és a magyar koronázási jelvényeket.

(Károly walesi herceg és Diana hercegné Fodor István főigazgató tájékoztatóját hallgatják a Szent Korona és magyar koronázási jelvények történetéről, 1990. május 9-én - fotó: Dabasi András, MNM)

A múzeumi látogatásra – a többi programhoz hasonlóan – nagy médiaérdeklődés mellett került sor. A vendégeket és a vendéglátó főigazgatót fotósok hada követte és vette körül. A sajtóban azután megjelent képek közül egyre, Teknős Miklós felvételére hívjuk fel a figyelmet, ami a Népszabadság másnapi számában jelent meg, és amelyen a koronázási jelvények előtt Diana hercegné és Fodor főigazgató látható csak, tehát Károly herceg nem. A tudósítás címe: „A hercegi pár a szent koronánál” (sic!).

(forrás: Népszabadság, 1990. május 10.)

Ezt követően többen is felhívták a Nemzeti Múzeum főigazgatóját, hogy jót nevetve gratuláljanak neki, mint hercegnek, Lady Diana párjának. Ez a kép és a további most első alkalommal itt közölt, nemzeti múzeumi archív felvételek mind fekete-fehér fotográfiák, úgyhogy rögzítjük itt is, amit a sajtó e nap kapcsán sem felejtett el megírni: Diana ekkor almazöld színű, rakott szoknyás ruhát viselt háromnegyedes ujjal, a mandzsettákat és a ruha elejét ekrüszínű betét díszítette.

(A walesi hercegi pár távozóban az ún. Korona-teremből, 1990. május 9-én - fotó: Dabasi András, MNM)

A rövid múzeumlátogatás záróakkordjaként a hercegi párnak több ajándékkal is kedveskedtek. A múzeumi fotósorozatban található képekből az is kiderül, hogy az épületből távozóban Károly herceg kézjegyével a Magyar Nemzeti Múzeum vendégkönyvében is megörökítette ezt a látogatást. A Dabasi András által készített felvételek közül az egyiken jól látható, hogy távozóban a hercegnő barátságosan egy kisgyerekhez fordult a múzeumi lépcsőn. Mozdulata ezen a képen is kifejezi őszinte érdeklődését, figyelmét, aminek minden valószínűség szerint hihetetlen nagy népszerűségét köszönhette.

(Diana walesi hercegné a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a köszöntésükre megjelentek közül egy kisgyerekkel fog kezet, 1990. május 9-én, fotó: Dabasi András, MNM)

A hercegi pár programja ezután Bugacon folytatódott, ahol pusztai lovasbemutatót tekintettek meg. Ide hintón érkezett a hercegi pár és az egyik korabeli tudósítás kiemelte, hogy Diana „egyetlen mozdulattal” ugrott le a hintóról. Különösen Bugac Puszta ötös fogata aratott nagy sikert a vendégeknél. Ezt követően visszatértek Budapestre, ahol a szállásukon találkozhattak a Történelmi Igazságtétel Bizottság tagjaival, végül a Vígszínházban megtekintették a Renaissance Theatre Company Lear király előadását.

A látogatás utolsó, negyedik napja az előzőekhez hasonlóan nagyon sűrű volt. Lady Di ekkor látogatott el a Pető Intézetbe, ahol Háry Mária igazgatónő kalauzolta, s akinek a látogatás alkalmából a hercegnő átnyújtotta a Brit Birodalom Rendje kitüntetést. Diana több foglalkozást megtekintett és beszélgetésbe elegyedett a gyerekekkel. E program után újabb fogadás következett, amelyen Károly és Diana találkozhatott Javier Perez de Cuéllar ENSZ-főtitkárral is, aki ugyancsak ekkor tartózkodott hivatalos látogatáson hazánkban. A fogadás után a hercegi pár hajóra szállt és a Dunáról is megcsodálhatta fővárosunkat, majd a Jászai Mari tér és a Vigadó között a 2-es villamossal utaztak, amelyen a tőlük már megszokott közvetlenséggel beszélgettek az utazóközönség szerencsés tagjaival. A villamosról leszállva még rövid séta következett, aztán a Ferihegyi repülőtér mentek, ahol a vendéglátó köztársasági elnök, Göncz Árpád búcsúztatta az angol trónörököst és a „szívek hercegnőjét”.

(Károly walesi herceg és Lady Diana esküvői felvétele, 1981. július 29.)

A mai brit uralkodócsalád tagjait ábrázoló felvételek a látogatást megörökítő múzeumi felvételeken kívül a Történeti Fényképtár gyűjteményében is megtalálhatóak. 1988-ban, II. Erzsébet brit királynő unokatestvére, Mihály kenti herceg felesége Marie-Christine (Prince and Princess Michael of Kent), – született Reibnitz bárónő, akinek édesanyja Szapáry Mária Anna grófnő (1911-1988) –, a gyűjteményünkben kutatott. A hercegné, aki több történelmi regény szerzője, 32 darab ún. press printet, vagyis a sajtónak átadható, jelzett, kiváló minőségű felvételt ajándékozott a Nemzeti Múzeumnak. A több mint két tucat kép közül a walesi hercegi pár egyik esküvői felvételét, a gyermekeikkel, Vilmos és Harry hercegekkel közös portréjukat és II. Erzsébet királynőt, az edinburghi herceget és unokáikat ábrázoló képeket válogattuk a tragikus autóbalesetben elhunyt hercegnő emlékére készült összeállításunkhoz, az eddig még sohasem publikált nemzeti múzeumi archív felvételek mellé.

(Debreczeni-Droppán Béla és Lengyel Beatrix)