Műtárgyvédelmi projekt a horvátországi Cilipiben

2018. szeptember 17-21. között zajlott a horvátországi Cilipiben egy nemzetközi műtárgyvédelmi gyakorlat. A projekt célja a horvátországi Konavle régió jellegzetes viselet- és hímzésgyűjteményét őrző Konavle County Museum épületének állományvédelmi felmérése, valamint a kiállítási és raktározási körülmények javítása, illetve az erre tett javaslatok kidolgozása volt. A gyakorlat a University of Dubrovnik Department of Art and Restoration, a Universitiy of Applied Sciences Cologne Institute of Conservation Sciences, a University of Applied Arts Wienna Institute of Conservation és a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék Iparművészeti Restaurátor Specializációk, valamint a Konavle Múzeum együttműködésében valósult meg. Az 5 napos programon 4 egyetemi oktató (Tanja Kimmel, Danijela Jemo, Laura Peters, Orosz Katalin) vezetésével 10 restaurátorhallgató vett részt a 4 egyetemről. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékéről Pál Szidónia fém-ötvös, valamint Varga Judit papír-bőr restaurátor hallgatók vettek részt.

Csoportkép a résztvevőkről a Konavle Múzeum előtt

A Konavle Múzeum a Világörökségi listán szereplő régió jellegzetes, selyemmel hímzett viseleteiből számottevő gyűjteményt őriz, beleértve egy a 20. század elejéről származó értékes, egyedi hímzésminta kollekciót (Jelka Mis gyűjtemény), valamint jelentős a fotógyűjteménye is. Az 1991-es háborúban a múzeum épülete leégett és gyűjteményének jelentős része megsemmisült, csak a fent felsorolt textilgyűjtemény és néhány fémtárgy menekült meg a pusztulástól. Az épületet renoválták, új tetőt kapott és kialakították benne a kiállító- és raktártereket. Az újranyitott múzeum nem törekszik az elégett gyűjteményi darabok pótlására, ugyanakkor célul tűzte ki a hagyományos viseletek, és azok készítésének bemutatását és dokumentálását. Ebben különös szerepe van a fent említett hímzésminta gyűjteménynek, ami mintegy 900 kartonlapra rögzített hímzésmintát tartalmaz. A rendkívül intenzív programban először a régió történetével és a viselet kialakulásával, jellegzetességeivel ismerkedtek a résztvevők a dubrovniki Néprajzi Múzeumban, majd megtekintették a dubrovniki egyetem restaurátor tanszékét és műhelyeit.

Látogatás a dubrovniki egyetem textilrestaurátor műhelyében és a Néprajzi Múzeum kiállításának megtekintése

A program ezután Cilipiben a Konavle múzeumban folytatódott, ahol az igazgatónő Antonia Ruskovic Radonic ismertette az intézmény koncepcióját, valamint bemutatta az állandó és időszaki kiállítást. A gyakorlati feladatokat 3 csoportban közösen végezték német, osztrák, magyar és horvát hallgatók és oktatók. Az egyik csoport a Tanja Kimmel textilrestaurátor a bécsi egyetem oktatója vezetésével néhány kiállítási installáció módosításait végezte el, hogy anyagukban és szerkezetükben jobban megfeleljenek a műtárgyvédelmi követelményeknek. A szűk időkeret miatt csak egy vitrin installációinak fejlesztésére volt lehetőség. 

Kiállítási installáció szigetelése és formára igazítása, valamint konzultáció a múzeum igazgatónőjével

A második csoport Danijela Jemo a dubrovniki egyetem textilrestaurátora irányításával a Jelka Mis gyűjtemény lapjait dokumentálta és digitalizálta. A gyűjteményt 8-9 évvel ezelőtt poliészter tasakokba majd papírlemezből készített dobozokba helyezték. A tavalyi évben azonban vöröses-barnás foltok megjelenésére lettek figyelmesek a hímzések textil alapjain és a kartonokon. Ezért merült fel a raktározási körülmények módosításának szükségessége. A 2018 áprilisában tartott oktatói megbeszélésen született az a döntés, hogy a gyűjtemény lapjait távolítsák el a poliészter tasakokból, kerüljenek légáteresztő tasakokba és egyúttal történjen meg a gyűjtemény digitalizálása is. Ennek a csoportnak a munkáját Varga Judit papírrestaurátor hallgató a kartonok anyag- és állapotvizsgálatával és dokumentálásával segítette.

A Jelka Mis gyűjtemény lapjainak vizsgálata és digitalizálása

A harmadik csoport pedig Orosz Katalin (MKE papírrestaurátor) és Laura Peters (Köln textilrestaurátor) vezetésével felmérte a múzeumépület állapotát, a műtárgykörnyezeti paramétereket és megállapította a legveszélyesebb kockázati tényezőket, majd javaslatokat dolgozott ki a körülmények javítására. A folyamatnak a múzeum munkatársaival készített szakmai interjú is részét képezte annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kapjanak a körülmények változásainak okairól. Ezt a csoportot erősítette Pál Szidónia fémrestaurátor hallgató, akinek a mért adatok és megfigyelt kockázati tényezők dokumentálása volt a feladata.

A kiállítási paraméterek mérése, interjúkészítés a múzeum igazgatójával és dokumentálás

A projekt a helyi érdeklődők és a sajtó tájékoztatásával ért véget. A kockázatelemzési jegyzőkönyvet pedig elektronikusan juttatják el a múzeum vezetőjének. Az elvégzett munkát a Konavle Múzeum vezetője Antonia Ruskovic Radonic rendkívül érdekesnek és eredményesnek ítélte, és egyben kérte a kollégákat a folytatásra.

Orosz Katalin DLA
MKE Iparművészeti Restaurátor Specializációkvezető