2016 februárjában máig a Kárpát-medencében egyedülálló, hun kori leletet szolgáltatott be a Magyar Nemzeti Múzeumnak Ehmann Gábor. A beszolgáltatás nyomán a Nemzeti Múzeum régészei a helyszínen műszeres leletfelderítést folytattak, illetve még folyamatban lévő tervásatást kezdtek. A munkában a leletek beszolgáltatója végig segédkezett, általa sikerült tisztázni a lelőkörülményeket és azonosítani a korábban megtalált leletek előkerülésének helyét is.

Mit találtak a régészek a lelőhelyen?

A Zemplén vadregényes erdejében megbújó regéci vár már nem csak a túrázók körében, hanem országszerte is ismerté vált az utóbbi évek nagyléptékű turisztikai és műemléki fejlesztéseinek köszönhetően. Az immár 18. éve zajló régészeti kutatásokat az idei évtől a Magyar Nemzeti Múzeum és az ELTE BTK Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszéke közösen végzi Pető Zsuzsa és Hegyi Dóra vezetésével, amelyhez – ahogy hosszú évek óta már – idén is egy régésztábor csatlakozik.

2016 májusában öt, Horvát István egykori múzeumi könyvtárőrhöz köthető tárgy került a Nemzeti Múzeum birtokába. A relikviákat mostanáig Horvát Németországban, Dortmundban élő szépunokája, Daisy Römer őrizte. (Számos más tárgy is haza került Horvát Árpád és Szendrey Júlia ükunokájától, melyek a jövőben a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeit gazdagítják.) A családi hagyaték Buza Péter újságíró, lapszerkesztő, helytörténész kutatásainak és közvetítésének köszönhetően kerülhetett vissza Magyarországra és válhatott közkinccsé.

Száz éve temették Görgei Artúrt a Nemzeti Múzeumból