A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (International Atomic Energy Agency – IAEA) 1957-ben alapított független nemzetközi szervezet, amelynek deklarált küldetése az atomenergia és a nukleáris technológiák biztonságos és békés felhasználásának elősegítése – amint azt mottója, „Atoms for Peace” is kifejezi. Tevékenységét a tagországok kutatóinak, szakembereinek munkáján keresztül négy fő területen végzi: 1, nukleáris biztonság és sugárvédelem, 2, nukleáris energia, 3, egészségügy valamint 4, az izotóptechnika, ill. sugártechnológia különböző alkalmazásai. Az alkalmazott kutatások közül egyre növekvő szerepet kapnak az ún. „nukleáris törvényszéki” vizsgálatok, valamint a kulturális örökség tárgyainak kutatása. Az alábbi összefoglaló írásban áttekintjük az elmúlt évtizedben az IAEA által a kulturális örökség vizsgálata tárgyában indított regionális együttműködés programok (ún. „Technical Cooperation”-ok) főbb jellegzetességeit. 

Perdigões, az. i.e. 3400-2100 között fennálló település a mai Reguengos de Monsaraz város területén található. (Évora, Dél- Portugália). Távoli nyersanyagok – elefántcsont, variszcit, cinnabarit – bizonyítják kiterjedt külső kapcsolatait. Ez a tanulmány egy különleges tárgycsoporttal foglalkozik, kőből készült idolokkal, amelyek sírmellékletként kerülnek elő. Különféle típusok és nyersanyagok figyelhetők meg ezek között, többnyire márványból vagy mészkőből készültek, amely nyersanyagok a lelőhely közvetlen közelében nem fordulnak elő. Vizsgálataink célja az idolok nyersanyagának alaposabb megismerése volt, egy sorozat kő idol és néhány kőből készült edény anyagának kémiai összetétel vizsgálatával, amelyek mellett márvány és mészkő összehasonlító mintákat is mértünk. Vizsgáltuk a tárgyak összetételének egységes voltát, és összehasonlítottuk adatainkat a feltételezhető származási területről gyűjtött összehasonlító mintákkal. A vizsgálatok célja Perdigões település kiterjedt kapcsolatrendszerének jobb megismerése volt. A vizsgálatok másik célja a prompt gamma aktivációs analízis (PGAA) alkalmazási lehetőségeinek megismerése volt karbonátos anyagú kőzetek lelőhely azonosítására. Eredményeink szerint, amelyeket statisztikai módszerekkel (főkomponens analízis és klaszterelemzés) értékeltünk ki, a kő idolok között öt csoportot tudtunk elkülöníteni a kémiai összetétel alapján. A kőedény ezektől összetételében különbözött. A vizsgált összehasonlító minták alapján a kő idolok részben helyi, részben távolsági eredetűek, de találtunk eddig azonosítatlan nyersanyag forrásból származó példányokat is. 

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kezdeményezésére és támogatásával indított, a nukleáris technikák örökségvédelmi alkalmazásai tárgyú (RER 00034 számú) kutatási program részeként (“Enhancing the Characterization, Preservation and Protection of Cultural Heritage Artefacts”, 2012-13) létrehozott egy dedikált weblapot a fenti projekt keretében működő partnerek (intézmények, kutatók és eredményeik) bemutatására. A weblap fenntartását anyagilag a NAÜ, technikailag a ciprusi kollégák (Yiannis Parpottas és Demetris Kaolis) vállalták fel. Elismerve a weblap hasznosságát, de figyelemmel tartalmi és gyakorlati problémákra, a 2015-ben záruló RER 0039 program (“Extending and Diversifying the Application of Nuclear Technology in Cultural Heritage”) a weblap értékelésére és újragondolására szakértői tanácskozást szervezett, amelynek során a weblap formai és tartalmi megújítását, átalakítását javasoltunk. A folyamatnak még az elején járunk, reméljük hogy a 2016. év folyamán kialakítható lesz a címben jelzett SACHA-portal (Scientific Approaches to Cultural Heritage Artefacts).

A tanulmány a Győr–Ménfőcsanakon feltárt lelőhely kora vaskori (Ha C-D) állatcsont anyagának régészeti kontextusba helyezett elemzésével foglalkozik. A régészeti és archeobotanikai vizsgálatok eredményeit az archeozoológia is alátámasztja: a kora vaskori síktelepülés természetes környezetét a megművelt területeken túl erdős-ligetes övezetek alkották. A település határának egy része a lakosság számára alkalmas helyet nyújtott a mezőgazdálkodásra és állattartásra. Az agrárjellegű település lakói önellátók voltak, háziállattartásukban a kérődzők (szarvasmarha (35,7%), juh és kecske (együttesen 29,86%) domináltak, de az ebben az időben még nagyon ritka tyúk tartását nemcsak néhány csontja, hanem tojáshéj töredékei is igazolták. A vadászott–halászott állatok aránya alig haladja meg a 10%-ot, azonban számos faj, köztük a síkvidéken csak elvétve előforduló barnamedve, de a hód és a viza is megtalálható.