Archívum
2011 VIII./4
Főszerkesztő:
Szilágyi Veronika
Szerkesztő(k):
Bajnóczi Bernadett, Bárány Annamária, Bartosiewicz László, Ilon Gábor, Kasztovszky Zsolt, Kiss Viktória, Lencz Balázs, Molnár Mihály, Péterdi Bálint, Sümegi Pál, Szakmány György, Székely Balázs, T. Biró Katalin, Zöldföldi Judit
Kiadó székhelye:
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
Felelős kiadó:
L. Simon László
Év:
2011
ISSN:
1786271X
Tartalom:
Archeometria és Kognitív régészeti Konferencia / Archaeometry and Congitive Archaeology
2011. május 16-17., Miskolc
A Miskolci Akadémiai Bizottság, Miskolci Egyetem és az Archeometriai Műhely szervezésében / Conference organised by the Miskolc Committee of the HAS, the Miskolc University and the Archaeometry Workshop of the Hungarian Archaeological and Art Historical Society
2. kötet / Volume 2
Fülszöveg:
Tartalomjegyzék
A Hencidai rézkori aranykincsen végzett PIXE vizsgálatok tanúságai / Experiences of the PIXE Analyses Performed on the Copper Age Gold Treasure of Hencida
Abstract:
A vizsgálatsorozatok célja az volt, hogy a Hencidai aranykincsről kvantitatív és más tárgyakkal összehasonlítható (alap)adatokat szolgáltasson a rézkori aranyművesség kutatásához. A cikkben leírt PIXE módszerrel történt méréssorozat egy, már elvégzett EDXRF, OM, SEM, FTIR komplex vizsgálat folytatásának tekinthető. A vizsgálatok során további megerősítést nyert, hogy a minták legkevesebb 3 (vagy 5) csoportba sorolhatók összetétel alapján. A csüngők összetétele eltérést mutat a Verespatak környéki bányák jellemző elem-arányaival szemben, ami más nyersanyagforrás használatát valószínűsíti. Az elemtérképezés a csüngők homogén elemeloszlását mutatta, mely további érv lehet az öntéstechnika használata mellett. A PIXE vizsgálat is megerősítette a kincs több alkalommal és nyersanyagból való készítését.
A Hencidai rézkori aranykincsen végzett PIXE vizsgálatok tanúságai / Experiences of the PIXE Analyses Performed on the Copper Age Gold Treasure of Hencida
285-292
Réz és bronz leletek metallográfiai és metallurgiai vizsgálatai / Metallographical and Metallurgical Investigation of Prehistoric Copper and Bronze Finds
Abstract:
A Miskolci Egyetem Őstörténeti és Régészeti tanszéke és a Műszaki Anyagtudományi Kar Anyagtudományi Intézete (Miskolci Egyetem Archeometallurgiai Kutatócsoport) közös vizsgálati projektjének a bevezető lépéseként 3 régészeti tárgyon (rézkori kalapácsbalta, bronzkori kardísz és nyakkorongos csákány) végeztünk összetétel elemzést, fázisanalízist és metallográfiai vizsgálatot. Vizsgálatainkban az összetételen túlmenően a mikroszerkezeti jellemzőket is meghatároztunk és a gyártási eljárásra utaló adatokat is gyűjtöttünk (kohósítási, öntési és utólagos meleg- illetve hidegmegmunkálási eljárások). Megállapítottuk, hogy a kardísz öntéssel készült, a kalapácsbalta és a nyakkorongos csákány öntés után egészében vagy részlegesen megmunkálást is kapott. Különböző maratási technikákkal vizsgáltuk a mikroszerkezetet, így nem csak a látható kovácsolt mikroszerkezetet, hanem az öntött primer szövetszerkezetet is sikerült vizsgálnunk. Pásztázó elektronmikroszkóppal és röntgendiffrakciós vizsgálattal elemeztük a zárványok összetételét és szerkezetét. Mikroszkópi felvételeken elemeztük a zárványok mennyiségét elhelyezkedését és alakját. A fenti eredmények alapján az összetétel elemzésén túlmenően részletes képet kaptunk a leletek gyártástechnológiájából, amit a korszerű szakirodalmi adatokkal és elméleti megfontolásokkal összevetettünk.
Réz és bronz leletek metallográfiai és metallurgiai vizsgálatai / Metallographical and Metallurgical Investigation of Prehistoric Copper and Bronze Finds
293-304
Koszideri és halomsíros bronztárgyak komplex vizsgálata – Összetétel, fázisok és korróziós felületek / Complex Study of Bronze Objects from Koszider and Tumulus Period –Composition, Phases And Corrosion
Abstract:
A Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke és az MTA Atommagkutató Intézete (ATOMKI) között régészeti metallurgiai program keretében együttműködés jött létre 2007-ben, amelyet 2010-ben a projekt újabb állomása követett Szlovéniában, a CHARISMA Európai Archeometriai Programon belül. Csoportunk (Sánta Gábor, Dr. Kertész Zsófia, Dr. Ziga Smit, Dr. Uzonyi Imre, Daróczi Lajos, David Jezersek, Csedreki László) 4 nap mérési időt nyert a szlovéniai (Ljubljana) Jozef Stefan Intézet laborjában. 39 db középső és késő bronzkori és egy bizonytalan datálású tárgyat vizsgáltunk meg. 2011 februárjában a csoportunk kiegészítette az első eredményeket az ATOMKI debreceni laborjában végzett elemzésekkel. Néhány jellegzetes tárgy metszetét vizsgáltuk annak érdekében, hogy a tárgyak belső szerkezetéről, fázisairól, a korrózió mértékéről és jellegéről, valamint a felületi óndúsulásról adatokat kapjunk. Eredményeink a bronz archeometria módszertanát árnyalják, ugyanakkor közelebb visznek a származási hely kérdésének eldöntéséhez is. Ez az (előzetes) értékelés a 2011. május 16-18-án, Miskolcon elhangzott előadásom szerkesztett és bővített változata. A témában később egy bővebb, többszerzős cikk kerül közlésre. A csoport tagjai a 2010-2011-es mérési időszakban: Sánta Gábor, Dr. Kertész Zsófia, Dr. Žiga Šmit, Dr. Uzonyi Imre, Daróczi Lajos, David Jezersek, Csedreki László.
Koszideri és halomsíros bronztárgyak komplex vizsgálata – Összetétel, fázisok és korróziós felületek / Complex Study of Bronze Objects from Koszider and Tumulus Period –Composition, Phases And Corrosion
305-320
Római kocsi vasalkatrészeinek archeometriai vizsgálata / Archaeometrical Analyses of Iron Parts of a Roman-Age Carriage
Abstract:
A közelmúltban római kori kocsisírokat tártak fel Budaörsön. Az egyik sírból előkerült római kocsi lelet öt különböző igénybevételű (koptató-, hajlító-, stb. igénybevételű) vasalkatrészének archeometriai vizsgálatát (metallográfiai, mikro-keménységmérés és elektronsugaras mikroanalízis) végeztük el. A célunk az volt, hogy az anyagvizsgálatok eredményei alapján következtetéseket vonhassunk le a kérdést illetően: Vajon a kocsit készítő korabeli kovácsmesterek megfelelő vasanyagokat és gyártástechnológiát választottak-e az ismert igénybevételű alkatrészek elkészítése során? Megállapítottuk, hogy néhány kivételtől eltekintve a vizsgált alkatrészek többségénél az anyagválasztás és a gyártástechnológia tekintetében mai mérnöki szemmel tekintve is helyesen jártak el a régi mesterek.
Római kocsi vasalkatrészeinek archeometriai vizsgálata / Archaeometrical Analyses of Iron Parts of a Roman-Age Carriage
321-328
Császárkori ipari (?) tevékenység nyomai a Hernád völgyében / Signs of Roman Age Industry in the Hernád-Valley
Abstract:
Északkelet–Magyarország Csörsz-árkon kívül eső része, azon belül is a Hernád völgyének római kori településterülete kevéssé ismert. A Hernád mentén Kassa felé haladó 3-as út rehabilitációjának keretében elvégzett nagyfelületű leletmentő feltárások során előkerült római császárkori települések és teleprészletek új távlatokat nyitottak meg a régió kutatásában. Hernádvécse-Nagy rét 4-5-6-7. lelőhelyeken és Garadna-Elkerülő út 1. lelőhelyen római császárkori teleprészletek kerültek elő különböző szerkezetű házakkal, tűzhelyekkel, kemencékkel, élelemtároló-, hulladék- és főzőgödrökkel. A lelőhelyeken a lakókörzettől elkülönült ipari egységek foghatóak meg, melyek tízes-húszasával előkerülő, jellegzetes objektumokból állnak. A csoportokban elhelyezkedő, helyenként sorokba rendezett kisméretű tüzelőhelyek azonos struktúrát mutatnak: erősen átégett, négyszögletes oldalfalaik, betöltésükből előkerült nagy mennyiségű faszén, nagyobb szenült gerenda- és kődarabok a háziipar szintjét meghaladó, állandó ipari tevékenységet sejtetnek. A fent leírtakhoz hasonló tüzelőhelyek kis számban, szórtan kerültek eddig elő a Kárpát-medence északkeleti részén. A betöltésükből előkerülő minimális keltezésre alkalmas kerámiaanyag és funkciójuk tisztázatlansága miatt kevésbé foglalkozott az objektumtípussal a kutatás. Felmerült szárítógödörként vagy faszénégető kemenceként való értelmezésük. A Kárpátokon kívüli párhuzamok alapján esetleg a vasművességhez lennének köthetők.
Császárkori ipari (?) tevékenység nyomai a Hernád völgyében / Signs of Roman Age Industry in the Hernád-Valley
329-336
Kora középkori gepida kard archeometallurgiai vizsgálata / Archaeometallurgical investigations of an Early Medieval Gepidic sword
Abstract:
A nemzetközi terminológiát követve, az archeometallurgia kutatási területei közé nem csak a fémek előállításával kapcsolatos régészeti leletek, korabeli technikák, technológiák, hanem – többek között - az egyes fémtárgyak műszaki jellegű vizsgálatai is hozzátartoznak. A következő rövid tanulmány egy 6. századi gepida kard komplex anyagvizsgálatáról számol be, amelyet a Miskolci Egyetem Archeometallurgiai Kutatócsoportjának kutatói végeztek. A vizsgálatsorozat több okból is modell értékű, egyben úttörő jellegű; gepida fémtárgyon még nem végeztek hazánkban kifejezetten archeometallurgiai, interdiszciplináris jellegű vizsgálatokat. A kémiai, fizikai, makro- és mikroszerkezeti, metallográfiai vizsgálatok eredményeként a kardnak és fatokjának nem csak az anyagszerkezetét és mechanikai jellemzőit térképeztük fel, hanem általuk és korábbi, langobard, avar és honfoglaláskori vastárgyakon végzett hasonló jellegű vizsgálataink során tapasztaltakkal összevetve következtetéseket vonhattunk le a kard készítési technológiájára vonatkozóan, metallurgiai és kovácsolási vonatkozásból egyaránt. Ezáltal meghatározható, hogy a vélhetően helyben előállított fegyvert heterogén bucavasból hőkezelés nélkül, igen egyszerű kovácstechnikával készítették. Pengéje helyenként zárványos, relatíve lágy vasból, tokja pedig a térség jellemző fájából készült.
Kora középkori gepida kard archeometallurgiai vizsgálata / Archaeometallurgical investigations of an Early Medieval Gepidic sword
337-344
Vastermelés, vaskihozatal és a kohósított gyepvasércek minimálisan szükséges vastartalma az avar és Árpád-kori vasbucakohászatban / Iron production, iron yield and the minimal iron content of bog iron ores regarding avar and Árpád-age bloomery iron smel
Abstract:
Az avar és Árpád-kori vaskohászati műhelyek régészeti feltárása kapcsán az iparrégészet oldaláról felmerülő két alapvető kérdésre keres választ a cikk: 1. Mennyi lehetett a vastermelése az adott műhelynek? 2. Mekkora vastartalmú gyepvasércet lehetett elméletileg eredményesen kohósítani az adott műhelyben? A kérdések megválaszolásához egyrészt a régészeti feltárásokon talált gyepvasérc és vassalak minták archeometriai vizsgálatainak eredményei, másrészt a korabeli vaskohászati technológia felelevenítését célzó ún. próbakohósítások tapasztalatai alapján kidolgozott számítási módszerek használhatók fel.
Vastermelés, vaskihozatal és a kohósított gyepvasércek minimálisan szükséges vastartalma az avar és Árpád-kori vasbucakohászatban / Iron production, iron yield and the minimal iron content of bog iron ores regarding avar and Árpád-age bloomery iron smel
345-350
A sárospataki ágyúöntő műhely régészeti kutatása és a régészeti leletanyag metallurgiai vizsgálata / Archaeological Research of the Sárospatak Gun Foundry and the Metallurgical Study of the Finds
Abstract:
A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma a sárospataki vár területén 2006-ban megkezdett kutatásában feltárta I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyét. Az ásatás során számos ötvözetkészítési, metallurgiai és öntészet technológiai lépéssel kapcsolatos lelet került elő. Ezek mikroszerkezetének és összetételének vizsgálatával a Miskolci Egyetem Archeometallurgiai Kutatócsoportja foglalkozik. A vizsgálatok célja, hogy a korabeli dokumentumokban rejlő ismeretanyagot kiegészítve pontosabban rekonstruálni lehessen az ágyúöntő műhelyben végzett kohászati munkát. Cikkünkben az eddig kapott eredményekről számolunk be.
A sárospataki ágyúöntő műhely régészeti kutatása és a régészeti leletanyag metallurgiai vizsgálata / Archaeological Research of the Sárospatak Gun Foundry and the Metallurgical Study of the Finds
351-370
5. Petroarcheológiai Szeminárium, 2011 november 24, Brno / Participant’s report on the 5th Petroarchaeological Seminar, Brno
371